– Milyen céllal alapították a szövetséget, és az eddig eltelt idő alatt mit sikerült megvalósítani az elképzelésekből?
– A szervezetet alapvetően a tanácsadók, ügynökségek és olyan szakemberek, mint a szponzorációval foglalkozó jogászok, pénzügyi szakemberek és biztosítási brókerek alapították. Európa különböző országaiban működtetik a vállalkozásukat, de túlnyomóan az Egyesült Királyságban. Az ISS szervezetét a jogtulajdonosok, szövetségek, szponzorok és tanácsadók alapították, az ő működési területük kizárólag a szigetország volt. A két szövetség egyesülésével egy nagyobb hatáskörrel rendelkező képviselet jött létre, lehetővé téve a kritikus tömeg elérését. Ez lehetővé teszi, hogy jobb kondíciókkal, forrásokkal rendelkezve több lehetőséget és szolgáltatást nyújtson a tagjai és a szponzorációs ágazat számára. Az egyesülés óta jelentős a növekedés, javultak a kapcsolatépítési lehetőségek, jobb a kommunikáció, és bővültek a képzési lehetőségek is. A két szervezet 30–40 fős tagságából kialakult ESA már 150 tagszervezettel büszkélkedhet.
– Kiket és milyen fórumokon képvisel az ESA?
– Elsősorban a szövetségeket, jogtulajdonosokat, szponzorokat, szakmai csoportokat, de akár önálló gyakorlókat, a médiát, az ügynökségeket – valójában mindenkit képviselünk, aki munkakapcsolatba kerül szponzorációs ágazattal. Az ESA a szponzorációs iparágat Brüsszelben is képviseli, az EU bizonyos szabadidős és sportbizottságain keresztül. Bármilyen, a szponzorációval összefüggő szakmai beszélgetésen hallatjuk a hangunkat, szerte Európában. Folyamatosan véleményt formálunk az ágazatot érintő főbb témákban írásainkon keresztül.
– Mi az oka ennek a szigetországbeli dominanciának?
– Mind az ESCA mind az ISS Angliában alakult – csakúgy, mint az Európai Szponzorációs Szövetség. A szponzorációs iparág gyorsan fejlődött a szigetországban, és az 1970-es évek végére meghatározó marketingeszközzé vált. Egyes más európai országokban, mint például Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és Portugáliában ugyancsak jelentős méretű a szponzorációs piac. Nincs különösebb oka annak, hogy az egyes területeken miért éppen úgy fejlődött a szponzorációs ágazat, ahogy fejlődött. Mint ahogy annak sem, hogy az egyéb marketingeszközök, mint például a reklám és a pr hol, mennyire engedték fejlődni a szponzorációt. Bizonyos országokban az egyéb marketingeszközök a szponzorációra a büdzséjüket csökkentő fenyegetésként tekintettek, és megpróbálták elfojtani, ilyen volt például Franciaország. Ahol a szponzoráció önálló iparágként fejlődhetett, ott virágzik.
– Van-e rálátása az ESA-nak az újonnan csatlakozott európai országok szponzorációs piacára?
– Az ESA a szponzorációs ágazatot minden lehetséges területen igyekszik bemutatni. Az erőforrásaink végesek, és ezért nehéz minden piacon jelen lenni. Ám az ESA Kongresszus, amit 15 esztendeje minden évben megrendezünk a kontinens más-más országában – idén Rómában – megkísérel annyi küldöttséget megszólítani, amennyit csak lehet, így az új tagállamok is célközönségévé váltak a szervezőknek.
Folyamatosan megpróbáljuk fejleszteni a tagok számára nyújtott szolgáltatásainkat. Általában a vállalatok annyit tudnak profitálni a tagságukból, amennyit beletesznek: ha aktív tagok, akkor minden lehetséges előnyt biztosítani tudnak maguknak, és képben vannak arról, mi történik az iparágon belül.
Weblink:
www.europeansponsorship.org
www.esacongress.org
Az angol királynő fekete, akárcsak Sztálin kultuszminisztere – tényleg jó, ha Hollywood színvakká válik?
Most épp az Egy úr Moszkvában című sorozat ürügyén zajlanak viták arról, hogy tényleg bármilyen szerepet rá lehet bízni színes bőrű színészekre, vagy igenis van jelentősége annak, hogy fehér vagy más bőrszínű színész alakít egy karaktert.