A német konzervatív újság politikai rovatában közölt cikk a nigériai és óceániai FIFA-illetékes mentegetőzése dacára leszögezi: kétséget kizáróan felmerül a gyanú, hogy a világbajnokságok rendezési joga megvásárolható.
A legújabb botrány egyúttal megerősíti a világ leghatalmasabb sportszervezetével kapcsolatos korábbi információkat. A mostani “lebuktató akciót” a Sunday Times című napilap rendezte meg: a brit újság vasárnap arról számolt be, hogy a FIFA egyes tisztviselői pénzt kértek azért, hogy a 2018-as, illetve 2022-es világbajnokság helyszínének kiválasztásakor az adott országra voksoljanak.
Amint arra a Die Welt emlékeztet, már Sepp Blatter FIFA-elnök első megválasztását (1998) is olyan vádak kísérték, hogy sikerét az afrikai államok küldötteinek szóló “juttatásokkal” biztosította be. A svájciról azóta az a hír járja, hogy ismételt újraválasztását változatlanul pénzzel egyengeti, csupán ügyesebben leplezi a módszert. Így például a FIFA fejlesztési segélyszervezete, a Goal busás milliókat adományoz pontosan olyan projektek megvalósítására, amilyenekre most a brit újságírók által lebuktatott nigériai és óceániai funkcionárius hivatkozott.
A FIFA egykori cégének, a világbajnokságok közvetítési jogával sáfárkodó ISMM/ISL csoportnak a csődje nyomán svájci nyomozók fényt derítettek a megvásárolhatóság tényleges dimenziójára: a cég menedzserei összesen 138 millió svájci frankot utaltak át a FIFA, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és más sportszövetségek funkcionáriusainak számlájára.
Mielőtt még Jean-Marie Weber, a “kenőpénz-küldönc” a csődgondnoknak fizetett 2,5 millió frankkal, valamint a megvesztegetett tisztségviselők az ügyészségnek kipengetett 5,5 millió frankkal elérték a gyanúsítottak nevének titokban tartását, napvilágra került két lefizetett sportdiplomata neve. Az egyik, Nicolás Leoz paraguayi FIFA-vb-tag 130 ezer dollárt vett föl. A másik kedvezményezett Ricardo Teixeiro, a korábbi FIFA-elnök, a brazil Joao Havelange veje volt; ő egy közös cégen keresztül 2,5 millió dollárt kapott.
A svájci Zug kanton büntetőbírósága idén júniusban megállapította, hogy “FIFA-szervek külföldi tagjai 2000-ig bezárólag jutalékban részesültek az ISMM/ISL csoporttól. Az átutalt összegek kedvezményezettei elmulasztották a pénzt továbbítani a FIFA-nak, és azt saját céljaikra használták fel. A FIFA elmulasztotta, hogy behajtsa a neki járó összegeket a gyanúsítottaktól, így jelentős anyagi veszteség érte.”
A legújabb leleplezés első vesztese már azelőtt bizonyossá vált, hogy Blatter hétfőn belső vizsgálatot rendelt el, hallgatásra kötelezve a FIFA-vb tagjait. Anglia – amelynek eddig az oroszokkal egyenlő esélyt adtak – alighanem elvesztette esélyét a 2018. évi labdarúgó-világbajnokság megrendezésére. Ráadásul még sokan emlékeznek az idei vb előtti sportdiplomáciai botrányra. Az angol szövetség és a pályázati bizottság elnöke, Lord Triesman lemondásra kényszerült, miután egy titokban rögzített magánbeszélgetésben azzal gyanúsította Spanyolországot és Oroszországot, hogy játékvezetők megvesztegetésére készülnek a dél-afrikai világbajnokságon. A manipuláció tétje az volt, hogy Spanyolország esetleg kiszáll a 2018-as vb rendezési jogáért folyó versenyből, ha az oroszok segítenek a június-júliusi világbajnokság meccseit vezető bírók lefizetésében.
A FIFA december 2-án, Zürichben dönt mind a 2018-as, mind a 2022-es világbajnokság helyszínéről. A két csúcseseményre az oroszok jelentkeztek önállóan, míg Hollandia és Belgium, valamint Spanyolország és Portugália közösen kandidált. Az angolokat csupán a 2018-as rendezés érdekli, míg az Egyesült Államok mellett Katar, Japán, Ausztrália és a Koreai Köztársaság kizárólag a 2022-es eseményért verseng.
