Élet-Stílus

Színes kukákban jók vagyunk

Magyarországon a lakosság 45 százalékának közelében található szelektív gyűjtésre alkalmas „hulladéksziget”, és az érintettek 35 százaléka rendszeresen használja is a színes kukákat.

Viszkei György, a zöld rendszer működtetését részben finanszírozó Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója elmondta: Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában vagy Bulgáriában még igencsak gyermekcipőben jár a környezetbarát hulladékkezelés, sőt Görögországban is csak nemrég kezdték el kiépíteni a rendszert. Szlovénia az ország mérete miatt legfeljebb Budapesttel hasonlítható össze, Csehországban pedig hiába kiterjedtebb a szigetek hálózata, az emberek fegyelmezetlenebbül használják.

A magyarországi rendszer egyik erőssége, hogy a lakosság odafigyel, és jó helyre dobja különválogatott hulladékát – mutatott rá. Adatai szerint csupán az elszállított mennyiség 5 százaléka az „idegen anyag”, holott még a legfejlettebbnek tekintett német és belga rendszerben is 20–30 százalék. Igaz, a rendszer kiteljesedésével, azaz a résztvevők gyarapodásával valószínűleg Magyarországon is romlik az egyelőre jó arány, amely az újrahasznosítás hatékonysága szempontjából kulcsfontosságú.

Egyre drágább a rendszer

Az egyre bővülő szelektív gyűjtés, illetve újrahasznosítás a rendszer 2003. évi bevezetése óta egyre drágább lett, és a költségek az elkövetkező pár évben még biztosan dinamikusan nőnek – mondta az ügyvezető igazgató. Amíg a kezdő évben alig 100 millió forintot igényelt a rendszer működtetése, addig az idén már várhatóan 1,5 milliárd forintba kerülnek a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás költségei.

Viszkei György várakozása alapján a költségszint a jelenlegi mérték mintegy négyszeresén stabilizálódik majd három év múlva. Ekkorra remények szerint már a lakosság mintegy 80 százalékára terjed ki a rendszer, amelybe az emberek 60-70 százaléka kapcsolódik.

Nem mindent éri meg gyűjteni

Mára kiderült, hogy nem érdemes minden csomagolási hulladékot begyűjteni, sokszor az újrahasznosítás nagyobb környezeti terhet jelent, mint más kezelési módozatok – hangoztatta az ügyvezető igazgató. Példaként a szennyezett műanyag fóliát említette, aminek újrahasznosítása csak energiapazarlóan és drágán oldható meg. Ezt a hulladékfajtát inkább égetőben kell megsemmisíteni, amelyből így energiát lehet kinyerni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik