Extrém esetek mindig akadnak: most karácsonykor is előfordult, hogy valaki december 23-án esett be az egyik nagy fővárosi lakásépítő értékesítési irodájába, hogy áttekintse a kínálatot. Ezzel együtt a december, hacsak valamilyen közelgő jogszabályi változtatás nem borítja fel a szokásos szezonalitást, tradicionálisan nem szokta javítani a lakáseladási statisztikákat.
Visszaesés mindenhol
A kereslet szűkülése legjobban Budapestet sújtja. A fővárosban már a tavalyi első félév is siralmas újlakás-piaci eredményeket hozott: a használatba vételi engedélyek 24 százalékkal estek vissza egy év alatt, miközben a használt lakások szegmensénél is a forgalom hosszabb ideje tartó masszív gyengülése érzékelhető. A harmadik negyedév ehhez képest már csak néhány százalékos további visszaesést hozott, ám az év utolsó szakasza, különösen december várhatóan ismét meredek esést mutat majd a hivatalos adatok néhány hét múlva esedékes publikálásakor.
Hunyady Attila, az AL Holding igazgatóságának elnöke azon sem lepődött meg, hogy az emberek inkább választották a kockázatmentes bankbetéteken elérhető 12–13 százalékos akciókat a lakásbefektetés helyett. Ez egyébként a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái is visszaigazolják: tavaly novemberben egyetlen hónap alatt 1200 milliárd forint áramlott a lakosságtól lekötött forintbetétekbe. Akinek tehát volt pénze, az a bankba vitte, akinek meg nem volt, azt a korábbinál jóval magasabb hitelterhek késztették kivárásra.
Kinyílt az olló
A hitellehetőségek beszűkülése, illetve a kölcsönök drágulása a másik oldalon felpörgetheti viszont a bérleti piacot. A krízis ugyanis felborította azt a sajátos hazai egyenletet is, miszerint az ember havonta nagyjából ugyanannyiért tudott lakást bérelni, mintha ugyanakkora ingatlant hitelből vett volna meg, s a kölcsönt havonta törlesztette volna.
Természetesen az egyenlőségjelet eddig sem lehetett minden helyszín és lakásméret esetében kitenni, de első ránézésre a fenti példánál tavaly őszig ez tényleg így volt: 75 ezer forintért lehetett 60 négyzetméteres új vagy újszerű lakást bérelni, miközben havi törlesztésként ugyanezért a pénzért kölcsönből meg is lehetett ilyet vásárolni. A mai hitelkondíciók mellett viszont a lakásbérlés versenyképessége egy csapásra megnőtt, a kiadó lakások tulajdonosainak nagy örömére.
Ideig-óráig
„Tíz-húsz százalékkal több tranzakciót bonyolítottunk le november eleje óta” – erősíti meg Legény Imre, az Albérlet.hu ingatlanközvetítő portál tulajdonosa. Ő úgy látja, egyre többen új vagy újszerű lakást bérelnének, vagyis éppen olyat, amilyet igazából szívesen meg is vennének, ha a finanszírozási környezet ezt lehetővé tenné. Ugyanakkor Petz Raymund, a GKI kutatója szerint a bérleti piac legfeljebb átmenetileg élénkülhet meg.
Kérdés az is, mindezzel párhuzamosan merre mozdulnak el 2009-ben a bérleti díjak, illetve az eladási árak. A lapunknak nyilatkozó szakértők nagy árzuhanástól nem tartanak, ám egyelőre minden attól függ, hogy a hitelezési nehézségek milyen mértékű kényszereladásokat váltanak ki a lakossági és az intézményi tulajdonosokból. Mindazonáltal az új ingatlanok körében általános áresésre szinte senki sem számít. Egyrészt azért, mert a hitelterhek megugrása a beruházókat is érinti, másrészt a fejlesztők az emelkedő kivitelezési költségeket is megpróbálják beépíteni az áraikba.
(Bővebben erről a Figyelő legújabb számában olvashat!)