Pavel Minarík, a Központi Katona Levéltár kutatója szerint a három csehországi atomfegyverraktár felépítéséről a Varsói Hadsereg parancsnoksága döntött 1965-ben, s a létesítmények valódi küldetését gyakorlatilag csak a legfőbb politikai és katonai vezetők ismerték. A három raktár felépítésének költségei 174 millió koronát tettek ki, ami akkoriban rendkívül hatalmas összegnek számított.
Máig sem tisztázott, hogy valóban voltak-e valaha ezekben a raktárakban atomfegyverek vagy sem. „1990-ben széleskörű speciális méréseket végeztünk a körzetekben, de a normálist meghaladó atomsugárzást sehol sem észleltünk” – mondta Mladá Fronta Dnes című lapnak Jirí Sedivy volt cseh vezérkari főnök. Dana Drábová, a cseh állami atombiztonsági hivatal elnöke szerint viszont ilyen mérésekkel lehetetlen bizonyítani, hogy voltak-e valahol atomfegyverek vagy sem.
Miroslav Vacek, aki a kilencvenes évek elején csehszlovák védelmi miniszter volt, azt állítja, hogy atomfegyvereket ebben a három raktárban sosem tároltak. „Létezett egy titkos terv, miszerint a szovjetek egy nemzetközi válság esetén nukleáris robbanófejeket adnának a csehszlovák hadseregnek, s ezeket tárolták volna a raktárakban” – jelentette ki Vacek. Ezt a véleményt osztja a kutató Minarík is.
Miután az amerikaiak a nyolcvanas évek elején néhány európai országba Pershing rakétákat telepítettek, a szovjetek 1983 és 1988 között egy rakétadandárt állomásoztattak Csehszlovákiában, amely SS-12-es nukleáris robbanófejek szállítására alkalmas rakétákkal volt felszerelve. Ezek a fegyverek azonban teljes mértékben szovjet ellenőrzés alatt voltak. A szovjet atomfegyvereket az 1987. decemberi szovjet-amerikai megállapodás alapján vonták ki Csehszlovákiából és Kelet-Németországból is.
