Az idén sikerült a parlagfűből olyan kivonatot készíteni, amelynek antibakteriális hatását vizsgálatok igazolták – jelentette be Bíró Gábor, az információs tanácsadással és képviseleti szolgáltatással foglalkozó cég ügyvezető igazgatója.
Biró Gábor szerint az állam által évente a parlagfűprobléma kezelésére fordított 60 milliárd forint három-négy százalékának átcsoportosításával és megfelelő befektetői háttérrel létre lehetne hozni egy évi 5000 tonna kapacitású üzemet. A gyomnövény begyűjtését ellátó hálózat működtetésével és több tízezer alkalmi munkavállaló foglalkoztatásával drasztikusan csökkenthető lenne a parlagfűvel fertőzött terület.
Hozzátette: a virágzás előtti begyűjtés esetén nem alakul ki a pollen, az alapanyag-utánpótlás mégsem szűnne meg, mert a parlagfű magja 35-40 évig csíraképes.
Szárítanak, báláznak
Nagy István, a debreceni egyetem docense elmondta: az üzem közepes zaj- és környezetterheléssel működhet majd. A begyűjtött parlagfű szárítás és bálázás után válik alkalmassá a feldolgozásra. A feldolgozásra nem kerülő mennyiséget pedig biomasszakazánban égetnék el, így hasznosítva azt.
Császár Antal (Fidesz), a parlament környezetvédelmi bizottságának tagja támogatásáról biztosította a projekt vezetőit.
8 milliárd pollen
Magyarországon a 6,2 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosítható területből 5 millió hektáron található parlagfű. Egy közepes növény 3-4 ezer darab csíraképes magot érlel, és 8 milliárd pollent képes termelni.
A légúti allergiát kiváltó pollenszórás zöme július végén és augusztusban történik. A virágpor akár 100 kilométeres távolságot is képes megtenni.
