Élet-Stílus

1,8 millió éves emberőst találtak

Egy tudóscsoport négy, hozzávetőleg 1,8 millió éves emberszerű élőlény maradványait ásta ki Grúziában. A Dmaniszi városánál föltárt mostani maradványok egy felnőtt egyed részleges csontváza koponyával, és három felnőtt koponya nélküli csontmaradványai.

A kutatók a Nature tudományos folyóiratban részletezik a leleteket. A csontok egyaránt mutatnak ősi és előremutató tulajdonságokat, mondta a csoport vezetője, David Lordkipanidze. Ezek a korai hominidák talán az elsők között hagyták el Afrikát, hogy benépesítsék a világ többi részét.

Az 1990-es évek elején fölfedezett dmaniszi lelőhely gazdag forrása a pleisztocén kor hajnalából származó maradványoknak és leleteknek. Az itt talált különféle koponyák és állkapcsok jelentős információkkal szolgáltak a tudósoknak az itt élő ősi fajokról. Egészen mostanáig azonban kevés információ állt rendelkezésre a csontváz többi részéről.

Úttörők a múltból

A Dmaniszi városánál föltárt mostani maradványok egy felnőtt egyed részleges csontváza koponyával, és három felnőtt koponya nélküli csontmaradványai.

A példányok az Afrikán kívül talált legöregebb hominidák közé tartoznak.


1,8 millió éves emberőst találtak 1

A dmaniszi ember 1,8 millió éve élt a földön


A jól megőrződött ősmaradványok sok szempontból a Homo erectusra („felegyenesedett ember”) emlékeztetnek. Ez a Homo nembe tartozó faj Afrikában jelent meg, úgy kétmillió éve, majd gyorsan elterjedt Európában és Ázsia nagy részén.

A most föltárt egyedeknek figyelemreméltóan emberszerű gerincük és alsó végtagjuk volt, ami valószínűleg tökéletesen megfelelt a hosszú távolságok megtételére. A lábfejüknek jól fejlett boltozata volt.

A szembeszökően kicsi különbség a hímek és a nőstények mérete közt szintén ugyanabba a csoportba teszi őket, ahová a Homo erectus és a Homo sapiens is tartozik.

Egy újabb láncszem

Agyuk azonban viszonylag kicsi, felső végtagjuk pedig primitív volt. Ezek olyan jellemzők, amelyeken a korai Homo habilisszal, sőt a még ősibb Australopithecusszal osztoznak, mely utóbbi mintegy négymillió éve jelent meg Afrikában.

Daniel Lieberman, a Harvard Egyetem antropológusa – aki a Nature cikkéhez fűzött kommentárt írta – kijelentette, hogy az emberi evolúció földerítése szempontjából nagyon fontosak az abból a korból származó leletek, amikor a mostani egyedek is éltek.

„Az átmenet a nemünkbe nem zajlott igazán gyorsan, hirtelen, egy nagy ugrással. Az átalakulás inkább sokkal fokozatosabb volt.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik