A miniszter a bizottságok tagjai előtt elmondta, hogy jelenleg nyolc olyan uniós ország van, amelynek katonai kiadásai nem haladják meg az 1,3 százalékos szintet. Magyarország ezek közül elsőként készítette el az emelés tervezetét.
A tárcavezető szerint a független biztonságpolitikai szakértők bevonásával elkészített tervezet rögzíti, hogy az országnak már nem kell a hagyományos támadástól tartania. Az új kihívások között szerepel – mint Szekeres Imre példaként említette – a terrorizmus elleni fellépés, a tömegpusztító fegyverek terjedése, az ökológiai katasztrófák, a migráció, a szervezett bűnözés és az azzal összefonódó illegális kereskedelem.
Senkit sem tekintünk ellenségnek
A felkészülésben hangsúlyozódik a civil és a katonai együttműködés és koordináció. Hasonlóan fontos a média szerepe az esetleges konfliktusokban, hiszen „egy harcot nem elég a hadszíntéren megvívni és megnyerni, fontos, hogy a közvélemény azt el is fogadja” – mutatott rá Szekeres Imre.
A védelempolitikai alapelvek között például rögzítették azt is, hogy Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségének, és olyan katonai erőt tart fenn, amely képes megvédeni az országot, és a külföldi műveletekben a szövetségesi feladatokat ellátni.
Gyors döntések lesznek
A haderőfejlesztés irányairól a tárcavezető annyit közölt, hogy a jövőben lényegesen csökkenteni kell a döntési ciklusok időtartamát; a hadműveletekben pedig csak azok az erők lesznek sikeresek, amelyek alkalmazkodni tudnak a gyors döntésekhez. A magyar haderő modernizálásának további fontos követelménye, hogy a nemzeti hadsereg egyes elemei alkalmasak legyenek más nemzeti kötelék csapataiba integrálódni, és más haderőket integrálni.
Szekeres Imre hangsúlyozta, hogy képességalapú haderőfejlesztést kell megvalósítani, például olyan elemekkel, mint a meglévő helikopterek modernizációja, újak beszerzése, a katonák egyéni felszerelésének korszerűsítése, a stratégiai légiszállító kapacitás biztosítása és a szárazföldi járművek tűzzel szembeni védettségének növelése, valamint a tábori informatikai rendszerek fejlesztése.
