Élet-Stílus

A kihalás széléről kapaszkodtunk vissza

Hetvenezer évvel ezelőtt a klímaváltozás okozta gyakori aszály miatt a Homo sapiens populációja alig kétezer főre csökkent. Azaz a kihalás széléről kapaszkodott vissza a modern ember, mielőtt megindult volna kirajzása az afrikai kontinensről – állítja egy nemzetközi genetikai kutatócsoport.


Az emberi faj Afrikából való kirajzása és a világ benépesítése mintegy 60 ezer évvel ezelőtt kezdődött. Az 1980-as években végzett mitokondriális DNS (csak anyai ágon öröklődő DNS) kutatások kimutatták, hogy az „ős Éva” mintegy 200 ezer évvel ezelőtt élt Kelet-Afrikában. A két pont közötti időszakról eddig nem sok információjuk volt a tudósoknak.

A Genographic program kutatói a napokban tették közzé eredményeiket, amelyek pont erről az időszakról szolgáltatnak új adatokat. A kutatás során a khoi és san afrikai bennszülött törzsek tagjainak mitokondriális DNS-ét vizsgálták.

„150 ezer évvel ezelőtt az akkor Kelet-Afrikában lévő egyetlen Homo sapiens populáció két részre szakadt. Mintegy 100 ezer évig élt külön a keleti valamint a déli populáció, majd 40 ezer évvel ezelőtt újra egyetlen afrikai populációban egyesültek” – mondta Doron Behar, a Genographic program résztvevője, az izraeli, haifai Rambam Orvostudományi Központ kutatója.

Kétezer főre csökkent a populáció egyedszáma (Forrás: National Geographic News)

Kétezer főre csökkent a populáció egyedszáma

(Forrás: National Geographic News)

A kutatók feltételezik, hogy az „őspopuláció” szétrajzása a klímaváltozás okozta szárazság miatt indult meg. A 135-90 ezer évvel ezelőtt gyakorivá vált aszály nyomait a Malawi-tó környékén sikerült kimutatni. „A kedvezőtlen környezeti változások hatására a populáció mérete mintegy 2000 főre csökkent, és csak 70 ezer évvel ezelőtt indult meg a népesség növekedése. Gyakorlatilag a kihalás széléről kapaszkodtunk vissza” – tette hozzá Spencer Wells, a Genographic program vezetője. A klíma kedvezőbbé válásával a népesség is növekedni kezdett, és mintegy 60 ezer évvel ezelőtt megindult a kirajzás Afrikából.

A kutatás részletes eredményei az American Journal of Human Genetics című lap legújabb számában olvashatók. A Genographic program 2005-ben indult a National Geographic Society és az IBM támogatásával. A kutatás célja, hogy a különböző populációktól gyűjtött genetikai minták segítségével megismerhessük és rekonstruálhassuk fajunk ősi vándorlási útvonalait, és választ kapjunk arra, milyen módon befolyásolták a környezeti viszonyok a modern ember fejlődését.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik