A hazai acéltermelés az idei első félévben 778 ezer tonnányi volt, szemben a tavalyi hasonló időszak 934 ezer tonnás teljesítményével. Ezen belül – derül ki a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés adataiból – nagyok az eltérések, hiszen például a hidegen hengerelt lemezek gyártása 163-ról 192 ezer tonnára nőtt, míg több területen az átlagot jóval meghaladó csökkenést regisztráltak.
A teljes hazai acélipari kapacitás jelenleg 2 millió tonna előállítására lenne képes. Az első félév kedvezőtlen mutatói ellenére az ágazat cégei bizakodnak abban, hogy az év végére megközelíthetik legalább az 1,7 millió tonnás acéltermelést. (Ebből a Dunaferr Rt. 1,4 milliót adna.) Ezt azonban csak akkor teljesíthető, ha megoldódik az alapanyag-ellátás gondja, amelynek elsődleges oka az acélhulladék-export.
Többször is felléptünk a magyar vas- és acélhulladék kivitelének leállítása érdekében – mondta el Mezei József, az egyesülés igazgatója. A kérdés a hazai acélipar számára kedvező módon látszott megoldódni, amikor az ipari tárca januártól eltörölte a kiviteli engedélyeket. Ezután augusztus elsejétől szigorított kiviteli ellenőrzést vezettek be, a Pénzügyminisztérium azonban szeptemberben visszavonta a rendeletet.
Az ágazat hathavi nettó árbevétele a vizsgált periódusban egyébként 10 milliárd forinttal meghaladta a tavalyi félév 63,5 milliárdját. A termelés apadását inkább az eredményromlás tükrözi: a szektor cégei idén közel 5 milliárd forintos adózás előtti veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni, annak ellenére, hogy a Dunaferr-csoport több milliárdos adózás előtti eredményt ért el. A veszteségek következménye már látható: egyetlen év alatt 2 ezer munkásnak kellett elhagynia az acélipart – a foglalkoztatottak létszáma így 13 ezer főre csökkent.
Az acélipari termékek iránti hazai igény ugyan két és fél éve egyre nagyobb, ám az iparág ebből mit sem hasznosíthatott ez idáig. Látványosan emelkedik viszont az import: a korábbi 322 ezer tonnáról 493 ezerre nőtt az acélipari termékek behozatala (igaz, ebben az adatban már szerepel a Dunaferr kohóátépítése miatti közel 90 ezer tonnás félkésztermék-behozatal is).
Újabb próbatételt jelenthet a környezetterhelési díjak bevezetése, 1999 januárjától. Az erről szóló tervezet rövidesen a honatyák elé kerül. A szövetség számítása alapján az ágazat cégeit együttesen 2-2,5 milliárd forint kiadással terhelné meg az új díj, amit légszennyezés, vízszennyezés és talajterhelés után fizetnének.
