Nehéz visszaszorítani a korrupciót, amíg kevés cégnél van valós és szigorú következménye az etikai vétségeknek. Ezen a téren a vezetők példamutatása elengedhetetlen – közölte a kutatás eredménye alapján a Telenor. A felmérés szerint a korrupcióellenes eszközök között a legelterjedtebbek a vállalati etikai kódexek. A megkérdezett cégek 86 százalékánál van ilyen, de rendszeres etikai tréninget az összes megkérdezett cég alig több mint felénél tartanak.
Elterjedt még a munkavállalók összeférhetetlenségének vizsgálata, amit a válaszadók 73 százaléka, és a vállalati bejelentővonal, amit 66 százalékuk alkalmaz. A beszállítókkal kapcsolatban kevésbé szigorúak a cégek elvárásai. Bár a részletes átvilágítás a cégek 61 százalékánál megtörténik, azt a vállalatok kevesebb mint felénél, 46 százalékánál tartják csak fontosnak, hogy a beszállítói szerződések szerves része legyen egy etikai megállapodás. Emellett a válaszadóknak mindössze 3,6 százalékánál fordul elő, hogy a beszállítók részére etikai tréninget szerveznek.
A vállalatok mérete is meghatározó tényező a korrupció elleni intézkedések terén. Minél nagyobb méretű a cég, annál inkább alkalmaz korrupcióellenes eszközöket. A 2500 fő feletti cégek mindegyikénél van például etikai kódex, 89 százalékuk vizsgálja a munkavállalók összeférhetetlenségét és 67 százalékuknál az etikai megállapodás része a beszállítói szerződéseknek.
Magyarország tavaly a 46. helyen állt a Transparency International korrupcióérzékelési listáján. A rangsorolt 176 ország kétharmada erős korrupciós fertőzöttséget mutatott, Magyarország az európai mezőny alsó harmadában szerepelt. (Előző évben 54. volt a vizsgált 183 ország között). A legkevésbé korrupt ország Dánia, Finnország és Új-Zéland. A három ország holtversenyben az első helyen áll 90 ponttal. Afganisztán, Észak-Korea és Szomália pedig ismét a lista végére került. A Transparency International értékelése szerint Magyarországot továbbra is súlyosan érinti a korrupció, az eddigiekhez hasonlóan komoly kihívást jelent a megfelelő elszámoltathatóság megteremtése és a korrupció legyőzése.
Nincs is harc?
A TI korábban azt is nehezményezte, hogy míg világszerte nő a külföldön vesztegetéssel üzletet szerző cégek elleni eljárások száma, idehaza tétlenkednek a hatóságok. A tavaly szeptemberi jelentés emlékeztetett rá, hogy egyetlen ítélet sem született ilyen jellegű bűncselekmények miatt, és egyetlen nagyobb ügy sem került nyilvánosságra. A Molt érintő horvát büntetőeljárás kapcsán megjegyezték: a magyar hatóságok tavaly nyáron nemzetbiztonsági okokból utasították vissza a nemzetközi jogsegélykérelmet, más korrupciós ügyekben pedig, noha a külföldi hatóságok magyar szálakat is találnak, nem indult vizsgálat.
A TI érthetetlennek nevezte, miként történhet meg az, hogy egy nemzetközi vesztegetési ügyben a külföldi vesztegető ellen büntetőeljárások folynak, mint például a Gripen-ügyben Csehországban, Ausztriában és Svédországban, de a Magyarországon megvesztegetett személyeket még csak nem is keresik a magyar hatóságok, és külföldi kollégáik segítségét sem kérik” – idézte akkor a közlemény Alexa Noémit, a Transparency International Magyarország ügyvezetőjét.
A korrupcióellenes szervezet ajánlásaiban arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen ügyekben eljáró rendőröknek és ügyészeknek nagyobb függetlenséget kellene biztosítani. Emellett olyan szakemberekre lenne szüksége a hatóságoknak, akik a nemzetközi együttműködésekben részt tudnak venni és az összetett, határokon átnyúló ügyeket ki tudják vizsgálni.
Van még dolga a kormánynak is
A napokban a TI közzétette észrevételeit az állami szférára vonatkozó etikai követelményeket előíró Zöld Könyv tervezetéről. Azt a hatékony közszolgálati etikai szabályozás kialakításának irányába tett fontos lépésnek nevezte, de jelezte, hogy a kormány ezzel sem teljesítette korábbi vállalását. A kabinet Korrupciómegelőzési programjában eredetileg 2012. június 30-ára vállalta a „Hivatásetikai Kódex kiadása a költségvetési szervek munkatársai számára” feladat végrehajtását. Ehhez képest a Zöld Könyv csak etikai kódexek elkészítésére vonatkozó ajánlásokat tartalmaz, nem határoz meg szabályokat és intézményrendszereket a költségvetési szervek munkatársai számára.
