Hónapok múlva lép csak hatályba az Egyesült Államokban, de máris az ügyfelek „átrendeződését” indította el a könyvvizsgálói függetlenséget szabályozó Sarbanes-Oxley törvény. Új szolgáltatót – auditort vagy adótanácsadót – választott ennek következtében a cégek egy része Magyarországon is; a mozgás mértékéről persze mélyen hallgatnak az érintettek. Mindazonáltal azt remélik, hogy a törvény hatása korlátozott lesz, hiszen az korántsem valamennyi ügyfelet, csupán az amerikai tőzsdén forgó cégeket, illetve az azokhoz tulajdonrészek révén kapcsolódó vállalatokat érinti.
Más vélekedések szerint a jogszabály következményei a klientúra átalakításával messze nem érnek véget; komoly szervezeti változásokra is sor kerül. Jelesül arra, hogy a könyvvizsgálók kénytelenek lesznek adó-tanácsadási üzletáguktól megszabadulni: azt leépíteni, eladni, vagy a saját nevük alatt, ám mégis csak külön társaságba szervezni. Mindezt pedig akár egy éven belül. Valójában sokan már azt is értetlenkedve fogadták, hogy az Arthur Andersen „egy az egyben” kötött házasságot az Ernst & Younggal. Az adótanácsadás talán külön utakon is „elkelt” volna – szól az utólagos találgatás -, az ezen a területen erősíteni kívánó jogi cégeket vélhetően csak a társaságot terhelő potenciális felelősség tartotta távol az ügylettől. Mindazonáltal az adótanácsadásnak az audittól való függetlenedése mellett egy másik aktuális folyamatként az adó és a jogi tanácsadás egymáshoz közelítése rajzolódik ki.
ALAPVETŐ ÁTRENDEZŐDÉS. A könyvvizsgálók jövőjét összességében az amerikai törvény és annak készülődő végrehajtási szabályai, valamint az Európai Unió ajánlása határozza meg. A két kontinensen alapvetően másképpen közelítenek az auditorok függetlenségének kérdéséhez: a piacon egyaránt kifejezetten szigorúnak értékelt kétféle regula teljesen eltérő koncepción alapul (a részleteket lásd külön). S habár az egyik még nem hatályos, a másik pedig egyelőre csupán ajánlás, hatásuk máris látványos.
Az érintett cégek taktikája három eltérő módozatot követ. Az egyik csoport, még ha ezt ma nem is kívánja meg semmilyen előírás, szigorú határvonalat húz a két tevékenység közé: könyvvizsgálónak, valamint adótanácsadónak mindenképpen két különböző társaságot választ. Van közöttük jócskán, amely azért dönt így, mert az amerikai törvényt érthetetlennek ítéli, s az egyszerűbb utat, e szolgáltatások elkülönítését választja.
A törvény ugyanis általában valóban korlátozza a könyvvizsgálók számára az audithoz nem kapcsolódó szolgáltatások nyújtását, de kivételeknek is hagy helyet. Amennyiben az ügyfélnél létrehozandó auditbizottság az illető munkát, például adótanácsadást előzetesen jóváhagyja, akkor az minden további nélkül mehet. „Cégenként eltérő, hogy minden munkát külön kell-e bejelenteni, s nem egyértelmű, hogy a bizottság milyen sűrűn ül össze. Így egy a központtól távoli, magyar leányvállalatnál elképzelhető, hogy egy APEH-vizsgálat esetén nem lehet időben segíteni” – veti fel Heinczinger Róbert, az Ernst & Young adótanácsadó partnere.
Függetlenségi szabályok
A Sarbanes-Oxley törvény
HATÓKÖR. Az amerikai tőzsdén szereplő társaságokra vonatkozik, azaz Magyarországon közvetlenül csupán néhány társaságot érint (a Matávot, s tervei szerint jövőre a NABI-t), közvetve – leányvállalatként, valamilyen egyéb módon – viszont számosat.
FELELŐSSÉG. A felelősséget valójában a vállalatra, azaz a könyvvizsgálói ügyfélre ruházza. Egyebek mellett azt írja ugyanis elő, hogy minden érintett vállalatnak bizottságot kell létrehoznia a könyvvizsgálói munka áttekintésére, ellenőrzésére – házon belül. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az auditor munkáját, sőt a szolgáltatás nyújtásának lehetőségét is e testületnek kell elfogadnia. Ha igent mond rá, akkor az auditor valójában mentesül saját függetlenségének vizsgálata, s az ezzel kapcsolatos felelősség alól.
TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK. A törvény minden olyan jogi és szakértői szolgáltatást megtilt a könyvvizsgáló cégeknek, amelyek nem kötődnek az audit tevékenyéghez. A főszabály alól a törvény enged kivételeket: ilyen például az adótanácsadás, amennyiben az ügyfél auditbizottsága azt előzetesen jóváhagyja.
IDŐPONTOK. A törvényt 2002-ben már elfogadta a szenátus az Egyesült Államokban. A végrehajtási szabályokat – nagy viták, és a törvény szigorának gyengítését célzó erőteljes támadások közepette – jelenleg alkotják. Egyes vélekedések szerint a szabályozás az Európai Unió követte irányba mozdul el a tengerentúlon is. A törvény jövőre lép hatályba, előírásait a vállalatok egy része már ma is igyekszik követni.
Az uniós ajánlás
HATÓKÖR. Európai társaságokra vonatkozik, ám nem csupán a tőzsdén szereplő cégekre, hanem valamennyi könyvvizsgálat alá eső vállalkozásra és azok auditorára, azaz valamennyi az EU-ban tevékenykedő könyvvizsgálóra.
FELELŐSSÉG. Az amerikai irányzattal ellentétben az EU-ajánlás a könyvvizsgálót állítja a felelősség középpontjába. Egyértelműen azt mondja ki, hogy az audit partner felelőssége a függetlenségének biztosítása.
TILTÓ ELV. Minthogy ajánlás, nem is lehet szabály alapú az EU-dokumentum. Alapelvet fogalmaz meg, amely általánosan mondja ki, hogy a könyvvizsgálónak függetlennek kell maradnia.
IDŐPONTOK. Az EU ajánlását 2002 májusában készítette el az Európai Bizottság. Az is benne foglaltatik, hogy 30 hónap elteltével az ajánlást felül kell vizsgálni, és ha a helyzet vagy a piac szigorúbb regulát vár el, akkor az ajánlást szabályozássá kell fejleszteni.
Az ügyfelek továbbá többnyire már azt is elvárják, hogy minden adó jellegű munkát jelentsenek egy, kifejezetten ezen mértékek monitorozását végző anyavállalati munkatársnak.
Mindez természetszerűleg mérsékli a könyvvizsgálóknál az adó-tanácsadási bevételeket, ennél is jelentősebb viszont az új adótanácsadót keresők elvándorlása. Nem érinti ez persze a teljes ügyfélkört, csak az amerikai tulajdonosi kapcsolattal bíró cégeket, és amúgy eleve sem teljesen azonos egy könyvvizsgálón belül az auditori és adó-tanácsadási klientúra. Így maga az auditor cég is döntési helyzetbe került: azt kell meglévő és jövőbeli ügyfeleinél mérlegelnie, hogy számukra melyik szolgáltatást tudja jövedelmezőbben, illetve hosszabb távon nyújtani.
A jelenlegi klientúrából sokan az óriás könyvvizsgálók immár Final Four elnevezéssel illetett köréből választanak másik partnert, ám akadnak, akik e körön kívülre kacsingatnak, s adóügyekkel foglalkozó jogi cégeket keresnek fel. Így szerzett különösebb erőfeszítés nélkül számos új ügyfelet az utóbbi hónapokban a Köves és Társa Clifford Chance ügyvédi iroda. Richard Lock, a cég partnere mindezt meglepődve tapasztalta, s ugyan sok vállalkozás érkezett, mindez nem szabja át alapvetően az iroda munkáját. A Clifford Chance egyébként úgy másfél éve éppen adóvonalon igyekezett erősíteni: az adó és jogi osztályát akkor szétválasztó PricewaterhouseCoopers néhány munkatársát fogadta be. E döntést – noha az akkori belépők fele immár nem dolgozik a cégnél – Richard Lock sikeresnek ítéli, mint mondja, szorosabb és minőségibb lett a szervezeten belül az adó és a jogi terület együttműködése.
ÖSSZEFONÓDÁS. Az adótanácsadás és a jogi terület egymáshoz közeledését, szervezeti összefonódását a piac egészére érvényes tendenciaként említi Burai-Kovács János, a Burai-Kovács és Partnerei Ügyvédi Iroda vezető partnere. E társaság 1995 óta ez év tavaszáig az Arthur Andersennel dolgozott szoros együttműködésben: külön társaságként, ám az eredményeket például közös poolban, együttesen kezelve. Végül májusban – elsősorban ügyfelei, így az Enronhoz hasonlóan az olajszektorban működő társaságok kérésére – felmondta az Andersen Worldwide-dal fennálló együttműködési megállapodását (amit egyébként az Andersent világszerte tekintve csupán még két jogi cég tett meg). Ezzel bevételeinek a 30 százalékáról mondott le, tehát a döntés – az amúgy békés válás – nem volt rizikó nélküli. Azóta viszont gyümölcsözőnek bizonyult: ügyfélköre új tagokkal egészült ki, s az iroda, úgy tűnik, csökkentett létszámmal és csökkentett díjak mellett is hozza a tavalyi bevételét, ráadásul azt immár nem terheli a könyvvizsgálói partnernek fizetett jutalék.
Burai-Kovács János mindazonáltal, ha most 1995-öt írnánk, feltehetően újból nagy örömmel lépne az Andersennel szerződésre, a mai fejlemények mentén viszont már semmilyen auditor céghez nem kapcsolódna. A jogi tanácsadás szervezetileg immár hagyományosan elkülönül a könyvvizsgáló cégektől. Hogy valójában mennyire esik távol e két terület egymástól, az a négy nagy könyvvizsgáló esetében is különböző. Míg – egyik végletként – a Deloitte & Touche neve alatt nem fut jogi cég (néhány társasággal azért állandó együttműködésben áll), a legszorosabb kapcsolatot a PricewaterhouseCoopers ápolja. Vele együttműködésben óriási, 70 fős jogi apparátus dolgozik, de itt sem a könyvvizsgáló cégen belül. A világcég mellett két éve jogi világhálózat jött létre Landwell néven, ennek hazai tagja a Dezső, Réti & Antall Landwell iroda.
