A külföldi elemzőknek szóló dokumentumokban sem használja a kormány a csúnya megszorítás szót, inkább szigorú takarékossági intézkedésekről beszél, akadnak tehát bőven szinonimák a megszorítás szóra – többek között ez szűrhető le a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elemzéséből, amelyre a portfolio.hu újságírói találtak rá elsőnek. A mű szemlátomást nem hazai fogyasztásra készült.
Nem könnyű természetesen az NGM kommunikációjának a dolga: a külföldi elemzőket az nyugtatja meg, ha minél több megszorításról olvasnak, míg a hazai lakosságról ugyanez a legkevésbé sem mondható el. A kormány már korábban is próbálkozott elkülöníteni a két célcsoportot, ám nem mindig koronázta siker az erőfeszítéseit.
A dokumentumban részletezett – már ismert – megszorításokkal vélhetően arról próbálják meggyőzni a külföldi befektetőket, hogy Magyarország fönntartható módon képes hosszú távon csökkenteni az államadósságát. A kormány ezen szándéka mindenesetre dicséretesnek és ésszerűnek mondható, hiszen Magyarország leminősítésének a lehetősége a „levegőben lóg”, a befektetői szempontból pozitív üzenetekre tehát nagy szükség van.
A befektetőknek készített anyagból kiderül, hogy a kormány összesen mintegy 1400 milliárd forintnyi kiigazítással számol, ami nagyságrendileg a Bajnai-csomaggal vethető össze. A csomag a Széll Kálmán Terv és a konvergenciaprogram már ismert elemeiből áll össze, s még ráadásképp a költségvetési javaslatban föllelhető, javarészt ugyancsak tudott intézkedésekből. Újdonságként hat viszont az útpénztár támogatásának eltörlése, amit díjemelésekkel ellensúlyoznak, tehát valószínűleg az autósokról – az eddig ismerteken túl – további bőröket húznak majd le.
