Aki csak emlékszik rá, milyenek voltak Lonidonban azok a fergeteges hatvanas évek, az emlékszik arra is, milyen volt a Mini. A sportos Made-in-Britain négyüléses a modern kor alapvető kelléke, a fiatalok és a trendik kedvence volt. A hatvanas évek már rég tovatűntek, de a Mini még mindig itt van – igaz, már csak alig. Az ügynökök a múlt évben kevesebb mint 12 ezret adtak el a Miniből, egy olyan autóból, amelyen 1959 óta nem történt semmilyen jelentősebb átalakítás. Nos, ez most megváltozik. Az idén szeptemberben az autók megszállottjai először pillanthatják meg a teljesen “átpofozott” Minit, amelynek a tervezői kellőképpen merítettek a múltból, hogy felidézzék a dicső napokat, egyúttal a modern technika minden szükséges vívmányával felvértezték a motort, hogy a Minit igazán csábítóvá tegyék. És mindez a müncheni Bayerische Motoren Werke ajándéka.
VISSZAVONULÓ. Hogy is van ez, a BMW támogatja a Minit? Az ember azt hihetné, hogy a bajor autógyárnak teljesen elege lett Nagy-Britanniából. A cég hat évig küzdött azért, hogy új életet leheljen a bajba jutott Roverbe. Márciusban azonban Joachim Milberg elnök meghúzta a vészféket, amikor is úgy döntött, hogy a BMW-t megszabadítja befektetése javától, és 2,7 milliárd dollárért eladta a Fordnak a brit vállalat Land Rover üzemét. Végül Milberg odáig ment, hogy a Rover többi autógyártó részlegén is túladott egy befektetői csoport, a Phoenix Consortium javára. Sőt még azt is be kellett ismernie, hogy a Rover márkanév sokkal kevésbé bizonyult vonzónak, mint azt a BMW gondolta, amikor 1994-ben megvásárolta a céget.
E kijózanító tapasztalat ellenére Milberg ismét ringbe száll, hogy sikerre vigye a Rovernek azt a darabkáját, amelyet a BMW egyedüliként megtartott – a Minit. Milberg abban bízik, hogy az autó kultusza képes egy új generációt a BMW-járgányhoz csábítani, ugyanúgy, ahogyan az új köntösbe öltöztetett Bogár szárnyakat adott a Volkswagennek az Egyesült Államokban. “Ez egyben egy osztályon felüli autó is – egy osztályon felüli autó a kisautók piacán” – hangoztatja Milberg. Mindez azt sejteti, hogy a BMW osztályon felüli árat készül kiragasztani a Minik szélvédőjére. Milberg azt állítja, hogy nagyon a szívére vette a Rovernél kapott leckét. Eszébe sem jut a költséges brit beszállítókra támaszkodni. Az új Mini alkatrészeinek mintegy 60 százaléka Nagy-Britannián kívül készül majd, szemben a régi Minivel, amelyben 95 százalék volt a “helyi tartalom”. A motor például a BMW brazíliai vállalatától érkezik. Az új autó egyébként 46 centiméterrel hosszabb is elődjénél – azaz elég nagy ahhoz, hogy illeszkedjen a kisautó-piac főáramába. A sorozatgyártás jövőre indul meg egy Oxford melletti telepen. Az autókat jórészt Európában akarják értékesíteni, de jut belőlük az Egyesült Államokba és Japánba is. A BMW 2003-ra 100-120 ezer Mini eladásával számol.
Amennyiben a BMW nagyra törő céljai nem válnak valóra, a Mini lehet a cég második, brit földön elszenvedett kudarca. Jürgen Pieper, a frankfurti B. Metzler & Co. Bank brókerház elemzője szerint a BMW az első öt évben legalább 1,2 milliárd dollárt fog a Mini-projektre költeni, anélkül, hogy egy fillér hasznot látna a vállalkozásból.
FÉLELMEK. Tény és való, a befektetők fölöttébb kíváncsiak, hogy a német luxusautó-gyártóban vajon megvannak-e azok az adottságok, amelyek révén sikeres lehet a kisautók piacán. Amikor a DaimlerChrysler erre az üzleti területre merészkedett, azt hangoztatta, hogy a 14,4 ezer dolláros A-modellje és a 8,1 ezer dolláros Smart kétülésese az az orvosság, amely megvédelmezi a céget a gyilkos árversenyben. Ez nem lett igaz. A Mercedes arra kényszerült, hogy jelentősen csökkentse a Smart árát, de még így sem sikerült teljesítenie az eredeti célkitűzéseit. “A BMW-nek rendkívül óvatosnak kell lennie, amikor megszabja a Mini árát, nem szabad azt hinnie, hogy az emberek hajlandók többet fizetni az autóért annál, mint amennyit az megér” – figyelmeztet D. Garel Rhys, a wales-i Cardiff University autóipari gazdaságtan professzora. A BMW a tervek szerint 13,8 ezer dollár körül kínálja majd a Mini alapváltozatát – mintegy 4 ezer dollárral drágábban, mint a régi modellt.
VERSENYBEN. A BMW-nek nyilvánvalóan megvan a képessége és a pénze ahhoz, hogy megmentse a Minit. Hála a luxusmodelljei iránt megnyilvánuló hatalmas keresletnek, az év első felében 67 százalékkal nőtt a cég nyeresége, amely így elérte a 290 millió dollárt. Csakhogy az átlagemberek számára leginkább megfizethető BMW 3-as szériának komoly vetélytársa akadt, mégpedig a Mercedes sportos új C-osztálya. Hogy kitöltse a Mini és a 3-as széria közötti űrt, az autógyár 2004-ben egy új, hátsókerék-meghajtású kisautót készül a piacra dobni, amit 2-es szériának nevez majd. A felső régiókban pedig a BMW jövőre újraálmodja a 7-es szériát, kifejleszt két új, az x5-öshöz hasonló utcai sportautót, valamint 2003-ban Nagy-Britanniában hozzákezd a Rolls-Royce limuzinok építéséhez.
Ami pedig a Minit illeti, a BMW várakozásai szerint a kétkedőket meggyőzik majd az első “dzsesszes” modellek – a nagyteljesítményű, felturbózott 1,6 literes motorral és rendkívül érzékeny kormányművel felszerelt Mini Coopersek. “Tisztában vannak vele, hogy minden szem őket figyeli. Sikeresnek kell lenniük az első perctől fogva” – hangsúlyozza a Merrill Lynch & Co. elemzője, Stephen Reitman.
