A legjobb tipp: 2007. David Asserkoff, a CSFB elemzője ezt a dátumot jelölte meg Magyarország euró-zónabeli tagságának legvalószínűbb induló időpontjául. A leendő közép- és kelet-európai EU-tagok majdani belépése az EMU-ba nem is csak az infláció mértékének függvénye, mint inkább a hiteles monetáris politikáé – állítja David Asserkoff. Más szakértők szerint ahhoz, hogy a nemzeti valutákat az euróhoz kössék, mindenképpen szükség van az infláció 5 százalék alá szorítására (Figyelő, 1999/38. szám). Az mindenesetre biztos: jövőre a forint valutakosarában csak az euró szerepel majd, így Magyarország egy lépéssel mindenképpen közelebb kerül az euró-zónához.
A hazai gazdasági előrejelzések szerint Magyarország a munkahipotézisként kezelt, ám a legutóbbi országjelentések nyilvánosságra hozatala óta immár irreálisnak minősíthető 2002-es belépési határidőre képes lenne a maastrichti kritériumrendszer teljesítésének közelébe kerülni (lásd a grafikonsort).
Az EMU-tagság további feltételének azt szabták, hogy a nemzeti valutának két évig részt kell vennie az európai árfolyam-mechanizmusban (ERM II). Az ECB képviselőinek és a csatlakozni kívánó országok jegybankelnökeinek nemrégiben tartott helsinki tanácskozásán azonban úgy tűnt: nem biztos, hogy ezen feltétel teljesítése kötelező lesz. A rövid távú tőkeáramlások teljes liberalizációja, valamint a jegybank függetlenségének megerősítése viszont elengedhetetlen a tagság szempontjából. –
