Mint arról korábban beszámoltunk, bankhitelből – vagy ha van, saját pénzből – az év végéig meg kell vásárolniuk az összes hazai gyógyszertár minimum 25 százalékos tulajdonrészét az ott dolgozó patikusoknak. Választási lehetőség nincs: ha nem vásárolják ki munkahelyük tulajdonjogát az eddigi cégtulajdonostól a gyógyszerészek, a patikát bezárják.
A rendelkezés egyébként nem új: 2010-ben módosították az úgynevezett gyógyszerforgalmazásról szóló törvényt, amely kimondja: az országban működő mintegy 2400 gyógyszertárban mindenütt biztosítani kell, hogy az úgynevezett személyi jogos patikusok és az üzletben dolgozó gyógyszerészek tulajdoni hányada 2014. január 1-jéig meghaladja a 25 százalékot, 2017. január 1-jéig pedig az 50 százalékot.
A gyógyszertárak „visszavásárlását” olyannyira fontos célkitűzésnek tekinti a kormány, hogy – a tervek szerint – 10 milliárdos nagyságrendű patikaalapot hoznak létre, a „zsebből fizetni nem tudó” gyógyszerészeket pedig – a diákhitel II.-höz hasonló konstrukciójú – legalább 10 éves futamidejű, kedvezményes kamatozású bankhitellel „segítik ki”.
Indokolt és szükségszerű
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyetért a gyógyszertárak tulajdonjogának átalakítására vonatkozó szabályozással, a többi közt a személyes felelősség „markánsabb és számon kérhetőbb formájának megjelenését” várják a szigorítástól.
Mint írják: közegészségügyi érdek indokolja a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális függetlenségének igényét, és gazdasági szempontból is racionálisabb az a rendszer, ahol a személyes felelősség megjelenik és tetten érhető.
Bár azt Hankó Zoltán, az MGYK elnöke is elismeri, hogy egyelőre „vegyes” a fogadtatása a szabályozásnak, bízik benne, hogy amint részleteiben is ismert lesz a hitelkonstrukció feltétele, kollégái pozitívan fogadják majd a lehetőséget.
“Demokráciában ilyet nem illik”
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint „logikus, jogos és érthető”, hogy a kormány megpróbálja a patikaliberalizáció következtében, az elmúlt években létrejött patikaláncok és – hálózatok jelenlétét visszaszorítani a piacon.
A pénzügyi befektetők tulajdonában lévő gyógyszertárak többségénél ugyanis – szemben a szakmai befektetőkkel – elsősorban a kiadások csökkentése és a bevételek maximalizálása jelenti az elsődleges szempontot, a gyógyszertárakban végzett munka szakmai minősége számukra másodlagos kérdés – magyarázta a szakértő.
Sinkó ugyanakkor figyelmeztet: „tulajdont elvenni demokráciában nem nagyon illik, és az sem szerencsés, hogy a patikusokra úgy rónak nagy terhet, hogy eközben a patikák jövedelmezősége nem teszi lehetővé a mesterségesen előidézett tulajdonváltást.”
Éppen ezért kétféle „forgatókönyvet” vizionál: a patikusok erőn felül felveszik a kedvezményes hitelt és megpróbálják fizetni a törlesztőrészleteket, vagy jönnek a „zsebszerződések”, azaz formailag, jogilag megtörténik a tulajdonjog-vásárlás, de valójában minden marad a régiben.
Hogy mit mond a három legnagyobb – a szabályozással leginkább sújtott – magyar gyógyszer-nagykereskedő vállalat, és mi a véleménye a szigorításról a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének, elolvashatja itt!
