Az autógyártás a gazdaság barométere. A jelek szerint még majd azoknak a politikusoknak lesz igazuk, akik félretolják az óvatosságot, s gyors gazdasági növekedést jósolnak…
– Nem eszik azért olyan forrón a kását. A személygépkocsik értékesítésében sem lehet egész évben hasonló mértékű a fellendülés. Az idei első hónapok forgalmának növekedése a meglehetősen alacsony bázishoz képest ilyen látványos, bár a növekedés vitathatatlan. Mi arra számítunk, hogy az idén mintegy 25 százalékkal több Swiftet adunk el, mint tavaly. Ezzel a Suzuki továbbra is piacvezető márka marad, 20 százalék feletti részesedéssel. Biztató, hogy az emberek bátran vásárolnak hitelre is; hisznek abban, hogy néhány év alatt törleszteni tudják a vételárat.
Az esztergomi gyár sokáig vetélkedett a szentgotthárdival; az Astra-összeszerelés Lengyelországba telepítésével ez megszűnik. Egyesek ezt intő jelnek tartják, mondván: amikor a befektetők már nem tartják elég kedvezőnek a gazdasági feltételeket, odébbállnak.
– Egyáltalán nem hitelesek az ilyen elméletek. A General Motors az összeszereléssel tulajdonképpen csak „megkóstolta” a magyar piacot, hosszú távú céljai azonban a motor, a hengerfej és a sebességváltó gyártásával voltak és vannak. A Suzuki viszont a motor kivételével eleve mindent itt helyben, illetve Európában akart gyártatni, s folyamatosan növelni kívánta a gyártási kapacitásokat és az eladásokat – a belföldieket és az exportot egyaránt. Ezért igyekezett – az elején még kínkeserves munkával – hazai beszállítókat találni. A jelölteket gyakorlatilag teljesen át kellett világítania, auditálnia, s meg kellett győződnie az elkötelezettségükről. Csak ezután jöttek a próbarendelések és az igen kemény áralkuk. Egy-egy ilyen beszállítói „becserkészés” 12-14 hónapig is eltarthat, úgyhogy a jelenlegi, immáron 44 magyar partner léte komoly teljesítményként könyvelhető el. A helyzet persze megváltozott: az esztergomi gyár ma már nem keresi, hanem fogadja a jelentkezőket, s válogat a partnerek között. Súlyukat jelzi, hogy az idén várhatóan 21-22 milliárd forintnyi értéket szállítanak ezek a vállalatok a Suzukinak.
A kilencvenes évek elején Ön a kormányzati oldalon igyekezett ösztönözni a külföldi tőke beáramlását, ám idestova három éve a másik oldalról szemléli az eseményeket. Visszaigazolódnak-e a korábbi törekvések? Miként látja ma az állam befektetésösztönző tevékenységét?
– Meggyőződésem, hogy az érintett külföldi cégek megszolgálták azt a kedvezményt és támogatást, amelyet a magyar államtól kaptak. Beruházásaik ténylegesen felgyorsították a gazdaság felzárkózását, megkönnyítették az alkalmazkodást. Ismervén azonban a fejlettebb országok gyakorlatát, azt kell mondjam, hogy támogatásunk – készpénzben és kedvezményekben mérve is – messze elmarad azokétól. Nagy-Britannia, Írország, Portugália vagy Hollandia a legkülönfélébb forrásokból a többszörösét adja a külföldi befektetőknek. Ugyanakkor örülök annak, hogy a normatív szabályozás révén lassan a honi vállalkozók is a külföldiekéhez hasonló előnyöket élvezhetnek. Ezt mutatják például az 1998-tól érvényes, az adózásról és a decentralizált alapok működtetéséről szóló törvények és pályázati rendszerek. Mindemellett van egy hiányérzetem is: néhány kivételtől eltekintve eltűntek a korábban jó hírű, jellegzetesen magyar márkanevek. Az ágazatban – az Ikarus és a Rába mellett – ma már nem sokat tudnék felsorolni ezek közül. Ezért fontosnak tartanám, hogy a kormány a mainál jóval többet áldozzon a nemzeti marketingre.
Bánki Frigyes 56 éves, a közgazdasági egyetemen szerzett diplomát. Ezt követően a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalathoz szegődött üzletvezetőnek, majd az Országos Vezetőképző Központ marketing konzulense lett. 1971 és 1979 között a Budacolor Festékgyár kereskedelmi osztályvezetője volt, majd öt évet a Külkereskedelmi Minisztériumban töltött mint osztályvezető. Újabb fél évtizedig a helsinki magyar kirendeltség kereskedelmi titkárjaként tevékenykedett. Közvetlenül a rendszerváltás előtt kormányfőtanácsosként, 1990-től 1993-ig pedig a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetőjeként dolgozott. Ezután két évig a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. vezérigazgatói tisztét töltötte be. Részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyek nyomán olyan cégek telepedtek le hazánkban, mint a General Motors, a Ford, a United Technologies, az Audi, a Suzuki vagy a Sony. 1995 augusztusa óta a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgató-helyettese.
