Egyelőre még a kutatók véleménye sem egyöntetű abban, hogy az oroszországi válság, és az annak nyomán az Európai Unióban (EU) várható gazdasági lassulás milyen hatással lesz Magyarországra. A gazdaságkutató intézetek vezetői Járai Zsigmond pénzügyminiszterrel folytatott múlt heti megbeszélésükön abban értettek csak egyet: az orosz krízis közvetlen hatása csekély, a tőzsdén tapasztalható árzuhanásért pedig főként a befektetők térségből való kivonulása okolható. A hazai növekedési lendület megtorpanásával azonban számolni kell, mint ahogyan az EU tagországai is sorra lefelé módosítják a GDP-bővülés mértékére vonatkozó előrejelzéseiket. A pénzügyi tárca első embere a találkozót követően azt hangsúlyozta, hogy a kormány változatlanul teljesíteni kívánja alapvető céljait, jelesül a reálbérek 2-3 százalékos növelését és az infláció 11 százalék alá szorítását, miközben az államháztartás deficitje nem haladhatja meg a GDP 4 százalékát.
Csáki György, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője viszont úgy látja, hogy az államháztartási hiány jövőre valószínűleg meghaladja majd a tervezettet. Szerinte a növekedés lassulása 300-600 milliárd forint bevételkiesést jelenthet a központi költségvetésnek. Ha pedig a kabinet tartani akarja eredeti tervét, akkor érdemben csökkentenie kellene a kiadásokat és növelni a bevételeket. Ez azonban lelassult gazdasági növekedés mellett még akkor is lehetetlen lenne, ha a kormány egyetlen választási ígéretét sem tartaná be. Erre azonban kevés az esély, így az államnak nincs más választása, mint az eladósodás; tehát Csáki szerint a hiány biztosan magasabb lesz a GDP 4 százalékánál.
Erre lényegében „rímel” Surányi György jegybankelnök külföldi újságírók előtt tett nyilatkozata, mely szerint indokolt, hogy a parlament ne fogadja el túl hamar az 1999-es büdzsét. Ha ugyanis a jövő évre vonatkozó GDP-előrejelzést a világgazdasági folyamatok miatt esetleg lefelé kell módosítani, s a változás meghaladja az 1 százalékot, akkor a tervezett költségvetési hiányt is módosítani kell. A jegybank elnöke mindazonáltal hangsúlyozta: az orosz válságnak egyelőre nincs komoly hatása a magyar gazdaságra, sőt, a lényeges makromutatók jobbak a reméltnél. Így tehát arra sincs ok, hogy a Magyar Nemzeti Bank érdemben változtasson az árfolyam-politikáján, s esetleg szélesítse az intervenciós sávot.
Orbán Viktor ennek ellenére római látogatásakor bejelentette: a kormány – felkészülvén egy kedvezőtlenebb forgatókönyvre – kidolgoz egy 3 százalékos gazdasági növekedésre vonatkozó költségvetési tervet is. Ezt azonban csak akkor veszik elő, ha a világgazdasági recesszió elmélyülésével „rosszabbra fordulnak a dolgok”. A miniszterelnök szerint a gazdaság erős lábakon áll, a tőzsdén való pénzmozgás és az ország reálgazdasága „két különböző dolog”, a tőzsdének a befektetési lehetőségekről szóló ítéletét nem szabad összekeverni a gazdaság valós állapotával. Ami az orosz válság hatásait illeti, ez ügyben a kormány ágazatokra lebontott válságkezelő programon dolgozik. A gazdasági és az agrártárca folyamatosan egyeztet a bajba került vállalatokkal olyan megoldásokról, amelyek „nem igazságtalanok az adófizetőkkel vagy más vállalatokkal szemben”.
