Manapság a felnőtt lakosság fele képes félretenni a jövedelméből, 44 százaléka viszont nem; a Procensus ezt firtató kérdésére szeptember közepén mindössze 4 százaléknyian nem válaszoltak. A magasabb iskolai végzettséggel egyértelműen növekszik a megtakarítók aránya.
A megtakarítók valamivel több mint fele az összes nettó jövedelmének legfeljebb 15 százalékát képes felhalmozni; az átlagos ráta 14,7 százalék. A különböző formák közül kiemelt szerep jut a bankbetéteknek – a megtakarítások fele ezekben kamatozik. A második legnépszerűbb konstrukció az életbiztosítás, míg például az állampapírokat és a nagy értékű ingóságokat csak 12 százaléknyian tartják elsődleges lehetőségnek.
A megkérdezett félezer fős minta – a Figyelő 500 – 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megtakarítási szokásait befolyásolja a zavaros világgazdasági helyzet; a többiek függetlennek érzik magukat ettől. Általános vélemény, hogy Magyarországot leginkább az orosz gazdaság problémái befolyásolják – 60 százalék nyilatkozott így -, 17 százaléknyian pedig a tőzsdéket tették az első helyre ebből a szempontból. Nyugat-Európa gondjait a válaszolók egytizede tartja meghatározónak ránk nézve, Délkelet-Ázsiát pedig 5 százalék említette.
Az elmúlt hónapok során az emberek egyötöde változtatott az addigi megtakarítási szokásain. Közülük 20 százalék visszafogásra kényszerült, 36 százalék pedig teljesen felhagyott a megtakarításaival. A felnőtt lakosság 18 százaléka korábban nem tett félre, most azonban már képes erre, 25 százalék pedig növelni tudta ebbéli aktivitását.
A változtatók egynegyede döntött úgy, hogy inkább tartós fogyasztási cikkeket vásárol; egyötödük az állami és banki értékpapírok felé mozdult el, 15 százaléknyian pedig ingatlanba fektetnék a pénzüket. A devizába „menekítésre” csupán 7 százaléknyian voksoltak, Senki nem válaszolt úgy, hogy kiszállt volna a tőzsdéről, 3 százaléknyian viszont a részvényvásárlást jelölték meg új formaként.
A közeljövőben az emberek egyharmada kíván módosítani a vizsgált szokásain. Az ezt fontolgatók 54 százaléka eddig nem takarított meg, mostantól fogva viszont erre készül, egynegyede pedig növelni szeretné megtakarításai mértékét. A csökkentésre készülők csupán 10 százaléknyian vannak. A változtatni kívánók 30 százaléka tartós fogyasztási cikkekben gondolkodik, míg egyötödük ingatlant vásárolna. Az értékpapírok 16 százalékot, a részvények 4 százalékot vonzanak, 2 százalék ugyanakkor kiszáll a tőzsdéről. Devizavásárlást 6 százalék tervez, 18 százaléknyian pedig még nem tudják, merre mozduljanak.
A közelmúltban a felnőtt lakosság 13 százalékát érte a megtakarításaival kapcsolatban veszteség (a megtakarítókon belül ez az arány 19 százalékos). A vagyoni jövedelmi viszonyokban más jelentős változások – például örökség, nyeremény, kánesemény és hasonlók – is bekövetkezhetnek, amelyek befolyásolják a pénzügyi aktivitást. A közelmúltban az emberek 14 százalékánál történt ilyen esemény. Az efféle változás irányát az azt átélők 40 százaléka pozitív, a többség viszont negatív irányúnak minősítette. Érdekes módon, a kedvező változások zömmel a megtakarítókat érték.
