Novák Előd országgyűlési képviselő elmondta: lelkiismereti okokból javasolják a népszavazás kiírását, hiszen már korábban is azt mondták, hasonló súlyú ügyekben a lakosságnak kellene kimondania a végső szót. A Jobbik bejelentése után rendkívüli házbizottsági ülést kezdeményezett a Fidesz frakcióvezetője.
Lázár János kijelentette: ha a Ház az átmeneti rendelkezések esetében támogatja a népszavazás kiírását, akkor az eltolja az új alaptörvény január elsejei hatályba lépését, míg az egyházügyi törvény esetében a „bizniszegyházak” jövőre is több milliárd forintos támogatáshoz juthatnak. Szerinte a Jobbikot így „nyilvánvalóan az 1949. évi kommunista alkotmány és a bizniszegyházak támogatása mozgatta” a régi szabályok hatályban tartásakor.
Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője újságíróknak azt mondta: a Fidesz kérte a népszavazási kezdeményezésük visszavonását, s ezt mérlegelik.
Mit mond a házszabály?
Az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény népszavazással történő megerősítését legkésőbb a zárószavazás befejezésekor, írásban lehet kérni. A parlament a zárószavazást követő ülésen a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések szerint határoz a népszavazásra bocsátásról.
Ha az Országgyűlés elrendelte a törvény népszavazásra bocsátását, a törvényt akkor kell a köztársasági elnökhöz aláírásra megküldeni, ha azt a népszavazás megerősítette.
