Csúsztatás

Ismét borul a menetrend, a múlt év januárja óta immár harmadszor. Csak nem akar tehát összeállni az unió 2007 és 2013 közötti pénzügyi tervezési ciklusához kapcsolódó, végleges formába öntött magyar fejlesztési stratégia. Az év elején Baráth Etele uniós fejlesztési miniszter még arról számolt be a sajtónak, hogy a kabinet első olvasatban február közepén megtárgyalja a második Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) – uniós szakzsargon szerint a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretet (NSRK) -, március közepéig lezajlik a társadalmi vita, s a dokumentumot még a választások előtt, március 31-én benyújtják Brüsszelnek. Ehhez képest – értesült kormányzati forrásból a Figyelő – a második NFT mint folyamatban lévő ügy szerepel a kormányzati átadás-átvételi leltárban. Lapzártánkkor még elképzelhetőnek tűnt tehát, hogy csak a választásokat követően terjesztik az unió elé.

ADOK-KAPOK. A Fidesz hónapok óta hangoztatja, hogy beleszólást követel a NSRK tartalmának kialakításába, s amennyiben azt a Gyurcsány-kormány konszenzus nélkül juttatja el az EU-hoz, választási győzelme esetén visszakéri átdolgozásra. Márpedig egy ilyen adok-kapok játszma, a politikai megosztottság nemzetközi porondra történő kivitele rontaná Magyarország presztízsét. „Hiába is nyújtaná be a kabinet a tervet március végén, az új kormány legitimációja nélkül az EU aligha foglalkozna vele érdemben” – hangsúlyozta lapunknak Jobbágy Valér, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) főosztályvezetője.

Az ellenzéki politikusokat egyébként határozott kormányzati szándékkal tartották eddig távol a második NFT-től, ugyanis a politikai ellentétek miatt a kabinet és a tervezés egyik centrumának számító Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) is attól tartott, hogy a pártok már menet közben „szétcincálják” az országstratégiát. Az uniós ügyek minisztere ez év elejétől azonban már nyitott volt a konzultációra, folyamatosan kereste az ellenzék vezetőit, akik viszont először válaszra sem méltatták, vagy elfoglaltságra hivatkozva kértek újabb és újabb időpont-módosítást. Legutóbb Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke fogalmazott meg ilyen tartalmú kérést, s csúszott emiatt az utolsó előtti (s lapzártánk utáni) pillanatra, február 7-ére a négypárti találkozó. A Fidesz szakpolitikusa, Nógrádi Zoltán mindenesetre bizakodó hangulatban várta az egyeztetést. Olyannyira, hogy korábbi markáns kritikáit sem kívánta megismételni, arra hivatkozva, nem szeretné a „bimbózó” párbeszédet befagyasztani. „Várjuk meg, mi lesz a tárgyalás eredménye!” – kérte.

Jelenleg ott tart a második NFT kimunkálása, hogy a főbb célokat már kijelölték, a leglényegesebb kérdésekben azonban – például az operatív programok számáról, azok tartalmáról, és a források felhasználásának konkrét arányairól – még mindig nincs döntés. (Éppen erről tárgyal majd február 15-én a kormány.) A dokumentum pontos tartalmáról a készítőkön kívül csak kevesen tudnak. Aki viszont belepillanthatott, az úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az anyag általánosságokat tartalmaz, sokkal kiforrottabbnak, letisztultabbnak, logikus belső tartalmi felépítésűnek kellene lennie. A kiválasztott célokat mintha esetlegesen sorakoztatnák fel, a javasolt preferenciák mögött nem áll koherens, makroadatokkal, közgazdasági elemzéssel alátámasztott indoklás. Hiányzik a súlypontozás, s ugyanígy a forrásallokációs javaslat mögött sem áll indoklás.

SZÉTAPRÓZVA. „Nincs abban semmi kivetnivaló, ha általánosság szintjén mozog a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret” – érvelt ugyanakkor lapunknak a GKM illetékese. Jobbágy Valér szerint megváltozott az erre vonatkozó uniós szabályozás is. A NSRK a stratégiai tervezés szintjét képviseli, emiatt tűnhet sokkal szárazabbnak a dokumentum. A jelenlegi állás szerint ugyanakkor túl sok az ágazati operatív program, erőteljesen érezteti hatását az ágazati szétaprózottság. „Mindenki a saját kis asztalkáját tolja maga előtt, határozott kormányfői fellépésre van szükség, hogy a helyzet megváltozzon!” – fogalmazott a lapunk által megkérdezett egyik szakértő.

Nógrádi szerint már most látható, az ígért decentralizációt nem hajtotta végre a szociálliberális kormány. Gyengék a régiók, s ennek hatása – a regionális intézményrendszer elégtelensége miatt – az uniós források lehívásánál is megmutatkozik. Ami a választások utáni uniós tervezést illeti, Nógrádi Zoltán szerint nincs ok a kapkodásra. Igaz, az országstratégiát a lehető leghamarabb egyeztetni kell idehaza és Brüsszellel is. Egyébként ha helyzetbe kerülne, a Fidesz sem akarna teljesen új tervet készíteni. „Ami jó – szögezte le az ellenzéki párt szakpolitikusa -, azt természetesen megtartjuk.