Nehéz helyzetben lenne az a médiaguru, akit a megrendelői ma arra kérnének fel, hogy például horgászélettel, vagy oldtimer autókkal foglalkozó, szakosodott tévécsatornát indítson be. Bármilyen színvonalas is a műsor, a várható nézettsége minden bizonnyal kevés lenne ahhoz, hogy el lehessen juttatni a potenciális előfizetőkhöz. A hagyományos, földfelszíni sugárzás koncessziója szóba sem jöhet, a kábelesek hálózata pedig telített. Valószínűleg a nagy reklámozók ingerküszöbét sem lépné túl a kínálkozó lehetőség, így a rétegtévé ötlete több sebből vérezne. Néhány hónapon belül azonban ez az alaphelyzet gyökeresen megváltozhat. Az úgynevezett IP TV szolgáltatás megjelenésével a többi között a példában említett kapacitás- és nézettségi problémák is oldódhatnak.
A PASSZIVITÁS VÉGE. A magyar háztartások jelenleg három módon foghatják a tévéműsorokat. Vagy hagyományos antennával veszik a földfelszíni sugárzással adott három csatornát, vagy a kábeltévé hálózatok mintegy 50 csatornás kínálatából választanak csomagokat, vagy a műholdról érkező jeleket fogják parabola antennával. A rendszert a főváros környékén működő, „öszvér technológiának” számító Antenna Digital egészíti ki. (Utóbbi, digitális technológia révén, közel 100 műsort kínál, míg a digitális műholdas UPC Direct ennél is többet. A választék analóg technológia esetén korlátozott.) Az IP TV megjelenésével „csupán” egy újabb közvetítő infrastruktúra jelenik meg: a telefonvonal. Megjegyzendő, hogy telefonvonal (vagy kábel) segítségével tulajdonképpen már eddig is volt mód bizonyos tévéadásokat nézni, méghozzá a világhálón keresztül. Ilyenkor a néző – általában a számítógép előtt ülve – szélessávú internetkapcsolat segítségével a weben böngészve mozgóképes anyagokat, köztük akár tévéadásokat néz, a számítógépre telepített médialejátszó szoftverrel. Ez azonban internetezésnek számít, még akkor is, ha a képet a tévékészülékre továbbítják, vagy kivetítik.
Ezzel szemben az IP TV esetében közvetlenül (pontosabban egy úgynevezett set-top-box közvetítésével) a telefonvonal és a tévékészülék között jön létre kapcsolat, amelyen keresztül a szolgáltató tévéadásokat juttat el az előfizetőhöz. Irányítani a távkapcsolóval lehet, ez tehát inkább tévézés, mint internetezés. Így az IP TV-hez (noha a kifejezés eredetileg az Internet Protocol Television rövidítése) nem is szükséges számítógép, de még internet-előfizetés sem (a szolgáltatók kezdetben az internettel együtt adják majd el az IP TV-t, de ennek nem technológiai, hanem kereskedelmi okai vannak).
Magyarországon hamarosan négy társaság indul el ezzel a szolgáltatással (a részleteket lásd a táblában). „November közepén, elsőként fogunk piacra lépni, meglepetéseket tartogató kínálattal” – mondja ifj. Lengyel Tibor, a TvNet Kft. ügyvezető igazgatója, aki kifejezetten presztízskérdésnek tartja, hogy cége a T-Online elébe vágjon. A piacvezető távközlési társaság tavasz óta teszteli a saját megoldását, és az év végére ígéri az indulást.
Kezdetben csupán arra lehet számítani, hogy az ismert, megszokott tévécsatornákat a néző egy másik forrásból is elérheti. A telefonvonal belépése a tévézésbe nem is ezért fontos, hanem azért, mert ez lesz az első olyan infrastruktúra, amely kétirányú kapcsolatot hoz létre a szolgáltató és az előfizető között. A néző ma meglehetősen passzív szereplője a piacnak, kész, szerkesztett műsorfolyamot kap, csak abban dönthet, hogy nézi-e az adást vagy sem. A televíziók és a csatornákból csomagokat képező analóg kábeltévés társaságok a nézők átlagos igényeit veszik figyelembe. A technológia nem engedi meg az egyedi eltéréseket, a műsorstruktúra és a kínálat ebből a szempontból merev. (A kábeltévé társaságok között van, amelyik már megkezdte a digitalizálást, s a digitális kábeltévé ugyanazokat a szolgáltatásokat tudja, mint az IP TV.)
Ezt az alapállást a telefonvonal belépése megváltoztatja. „A néző folyamatosan alkotóvá válik, még a személyes anyagaiból is saját műsort szerkeszthet, akár csak egy szűk célközönség számára” – összegzi a várható átalakulást Orsy Balázs, az IP TV-vel szintén hamarosan elinduló Actel Zrt. innovációs igazgatója. Az előfizetők képesek lesznek egyedi igényeiket jelezni a szolgáltató felé, amely ezeket ki is tudja szolgálni. Így személyre szabott műsorstruktúra jöhet létre. Ezentúl nem feltétlenül kell minden háztartásnak ugyanakkor követnie a híradót, vagy az esti filmet, az online videotéka jellegű szolgáltatásokat kihasználva pedig még a műsorkínálatba is beleszólása lesz a nézőnek (a kezdetben várható szolgáltatások leírását lásd külön). A néző aktívvá válik, és – ha akarja – idővel a saját kezébe veheti a műsorkínálat szerkesztését, sőt, akár a műsorok előállításába is bekapcsolódhat.
JOGI ÚTVESZTŐK. Egy IP TV szolgáltató gyakorlatilag korlátlan számú tévécsatornát fel tud venni a kínálatába. A társaságok lapunknak megerősítették, hogy nem zárkóznak el egyetlen rétegtévé befogadásától sem, ha az megfelelő minőségű adást nyújt, és valós előfizetői igényeken alapszik. Így az IP TV várhatóan lejjebb viszi az elektronikus médiapiac belépési küszöbét, a tévés kínálat bővülésének technikai akadályai leomolhatnak.
Az új technológia ugyanakkor számos tisztázatlan jogi kérdést is napvilágra hozhat. Szerzői jogi szempontból vitás lehet például, hogy a műsort a szolgáltató a központban rögzíti és külön előfizetési díj ellenében az ügyfél számára későbbi időpontokban is elérhetővé teszi. Értelmét vesztheti a 18 éven felülieknek szóló műsorokra vonatkozó, a sugárzást este 11 óra előtt tiltó rendelkezés is, ha a műsort bárki megnézheti fényes nappal. A nézői szokások megváltozása felboríthatja a reklámpiaci viszonyokat is (erről lásd külön írásunkat). A társaságok viszont abban bíznak, hogy a szabályozó hatóság belátja, ezek a problémák az otthoni videófelvevő használatával egyenértékűek, csak ebben az esetben nem az előfizető, hanem a szolgáltató adattárolóján rögzülnek az anyagok.
Az induló csomag
Az IP TV magyarországi elindulásakor várhatóan a következő szolgáltatásokat lehet majd igénybe venni:
MEGOSZTHATÓ TÉVÉADÁS. A technológia korlátlan lehetőséget ad a cégeknek ahhoz, hogy tetszés szerinti mennyiségű tévéadót vegyenek fel a kínálatukba. Az adás digitális lesz, amely a jelenlegi analóg megoldásokhoz képest jobb hang- és képminőséget eredményez. Egyszerre, egy időben két különböző csatorna lesz fogható: amíg például a családfő a focimeccs előtt ül, a gyerekek egy másik készüléken rajzfilmet nézhetnek, és a család csak egyetlen előfizetési díjat fizet.
ELEKTRONIKUS MŰSORÚJSÁG. Ahhoz lesz hasonló, mintha a képernyőn gombnyomásra egy olyan internetes oldal jelenne meg, amely tartalmazza az összes csatorna programkínálatát. Multimédiás megoldás, tehát például rövid filmelőzeteseket, ajánlókat is tartalmazhat.
IDŐELTOLÁSI LEHETŐSÉG. Az úgynevezett time shifting „vissza- és előre tekerést” jelent. Ennek segítségével az előfizető bármikor újra megnézheti a műsorokat az első adásidőpont utáni 24 órában. Ha például a család nem ért haza a délutáni film kezdőidőpontjára, a távkapcsoló gombjaival egyszerűen „visszatekeri” a filmet az elejére.
SZEMÉLYRE SZÓLÓ FELVÉTEL. A tévéműsorokból az előfizető tetszés szerint felvételt készíttethet a szolgáltatóval. Például egy film rögzítéséhez nincs szükség otthoni videó vagy DVD készülékre, az anyag a szolgáltató központi adattárolóján „archiválódik”. Az adattárnak ehhez a kérdéses részéhez kizárólag a felvételt kérő előfizető férhet hozzá, ő viszont egy bizonyos ideig bármikor lejátszhatja a filmet a saját tévéjén.
VIDEOTÉKA. A videofilm-kölcsönzéshez hasonló, de nem kell hozzá kimozdulni a karosszékből. Az előfizető a tévé képernyőjén látható kínálatból kiválasztja a nézni kívánt filmet, és miután beüti az előfizetéshez tartozó PIN kódot, a lejátszás elindul. A szolgáltató a „mozizás” árát automatikusan a havi számlához adja.
Kábeltévé kontra IP TV
A kábeltévé szolgáltatók fizetnek a kínálatukba felvett tévéadóknak, attól függően, hogy melyik programcsomagba tartozik az adó, és a csomagra hányan fizetnek elő. Sok kis, tematikus csatorna ebből az összegből tartja fenn magát, mivel a reklámpiaci tortából nem élnének meg. Az IP TV szolgáltatók hasonló üzleti modellben dolgoznak, a csatornák többsége azonban ezektől a cégektől nagyobb összegre tart igényt, mint amit a kábelesektől kap. A tévék 1,5-1,8-szoros díjakat határoztak meg, de információink szerint vannak olyan adók, amelyek csak háromszoros összegért szerződnének, ezt viszont nem mindegyik IP TV szolgáltató akarja megadni. Ugyanakkor a kábeltévések is megkezdték a hálózataik digitalizálását, hogy a mintegy 50 csatornás jelenlegi kapacitásukat növeljék, s kínálatban felvehessék a versenyt az IP TV szolgáltatókkal.
