A listaáras mérést végző TNS Media Intelligence adatai szerint a tavalyi reklámbevételek 503,2 milliárd forintot tettek ki, ami 14,7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – ismertette Skriba Judit, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) alelnöke.
Az MRSZ felmérése szerint 42 százalékkal továbbra is a televízió részesedése a legnagyobb. Tv-reklámokra tavaly 69,7 milliárd forintot költöttek a reklámozók, ami 9,2 százalékos növekedés 2004-hez képest. A második helyen továbbra is a sajtó áll, amely a teljes reklámbevétel 38 százalékát tudhatja magáénak, 63,3 milliárd forintos bevétele 5 százalékos növekedést jelent. A reklámtortából 9 százalékot birtokló közterületi reklámozás részesedése 2004-hez képest 11,4 százalékkal 15,2 milliárd forintra nőtt.
Az alelnök hangsúlyozta: a szervezet sürgeti a médiaköltések auditált formában való közzétételét, mert a listaár alapján több százmilliárd forintos piacot jelző túlzott adatok a törvényhozókat is befolyásolhatják, és a reklám társadalmi megítélésének sem tesznek jót. Hozzátette: listaáron gyakorlatilag egy médium sem értékesít reklámidőt, az árengedmények 60-90 százalékot is kitesznek. Skriba Judit a valós és listaáras adatok közötti különbség okaként a kedvezmények rendszerének bővülését és a médiumok között egyre inkább elterjedt bartereket említette.
A legnagyobb mértékben, mintegy 74 százalékkal az internetes reklámköltések nőttek: a csak pár éve mért internetes reklámozás valós értéke meghaladta a 6 milliárd forintot.
Földes András, a Sláger Rádió kereskedési igazgatója a teljes költésből 6,8 százalékot, 1,3 milliárd forintot képviselő rádiós reklámokról beszélt. Úgy vélte, hogy a 2004-ben mért 39 százalékos növekedés egy-egy nagyobb hirdető kampányának volt köszönhető, az idei 10 százalékos csökkenésnek pedig részben a társadalmi célú hirdetések növekvő száma az oka.
