A bíró azzal indokolta a már sokadik halasztást, hogy a kirendelt gépész- illetve építészmérnök szakértők által írásban benyújtott véleményekkel kapcsolatban a bíróság, és a peres felek további kérdéseket tehessenek fel. Erre a feleknek 15 napot biztosított a bíróság.
A 400 millió forint értékű perben másodrendű alperesként részt
vesz az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., mint az 1995-ös
privatizációkor az állami tulajdon eladójának jogutódja, és harmadrendű alperesként Kálmán János, az MC Kft. egyik tulajdonosa, mint magánszemély.
A tárgyalás elején az alperes jogi képviselője a bíróságtól kérte az ő tulajdonukban lévő ingatlanok zárlatát, míg a felperes a keresetét pontosító iratot nyújtott be a bírósághoz, amelyben a vitatott 41 ingatlan jogi helyzetét szerette volna egyenként tisztázni.
Miről folyik a vita?
A vita alapvetően arról folyik, hogy a gyár területére a
Holcim által épített ingatlanok alkotórészei vagy csak tartozékai a
területnek, mivel a földtulajdon az alperes MC Kft.-é, míg a
felépítmények a felperesé. Az alperes szerint a Holcim 12 éve jogcím nélkül tartózkodik a Hejőcsabai Cementgyárban.
A felperes Holcim jogi képviselője aggályát fejezte ki, hogy az
építész- illetve a gépészmérnöki szakvélemények elérik-e céljukat. Példaként említette, hogy a mészkő nyersmalom 500 tonnás vas szerkezete egy több emelet mély vasbeton bunkerben található, és a kettő egységet képez. A malom berendezését nem lehet önálló egységnek tekinteni, felértékelni, és elbontása is csak darabokban lenne lehetséges, így ha máshol kellene azt újra összeszerelni, értéke jelentősen csökkenne.
A felperes kifogásolta, hogy a szakértői vélemények nem bontották szét a korábbi 400 milliós vételárat a 41 ingatlanra, csupán egy esetében nevesítették a 100 millió forintos értéket.
Arra sem adtak választ a szakérők, hogy melyek azok az épületek, berendezések, amelyek önállóan bejegyezhetők az ingatlan nyilvántartásba.
Ezért a felperes indítványozta a szakértők bíróság előtti meghallgatását, véleményük írásbeli kiegészítését, továbbá a bírósági helyszíni szemle elrendelését, amelyen egyértelműen megállapítható lenne a berendezések és a földterület szerves, funkcionális, egymástól elválaszthatatlan kapcsolata.
A felperes egyúttal kérte a bíróságtól az alperesi ingatlan zárlat elrendelési indítvány elutasítását, egy Legfelsőbb Bírósági állásfoglalásra hivatkozással.
Előzmények
Az ügy előzménye, hogy a Hejőcsabai Cementgyár
privatizációjának második fázisában a 90-es évek elején a Holcim az MC Kft.-vel közösen tervezte a még állami tulajdonban lévő
részvények megvásárlását, amelyben a HH korábban már 33,33 százalékos részesedéssel rendelkezett.
A privatizáció befejezését a Holcim és az MC Kft. közötti jogvita követte, 1994 óta több ezzel kapcsolatos több per is folyt és folyik a magyar bíróságokon, amelyek egyike a jelen perben az állóeszköz tulajdonjogáról szóló vita.
A vitás tulajdoni részesedési ügyben a Legfelső Bíróság (LB) 2003-ban már hozott egy jogerős részítéletet, elutasítva a felperes Holcim elsődleges keresetét, amelyben az bizonyos forgóeszközökre vonatkozó adásvételi szerződések hatálytalanítását kérte.
Így a per a Holcim másod- és harmadlagos keresete, illetve a
viszontkereset vonatkozásában folyik, első fokon. A felperes másodlagos keresetében kérte az említett eszközök ráépítés útján való megszerzésének, harmadlagosan pedig a szerződés semmisségének megállapítását.
