„Nehéz úgy korrekt értékelést készíteni, hogy az utóbbi időben ötször írta át a KSH a GDP-adatot” – érzékeltette az elemzés nehézségét Petschnig Mária Zita, a jelentés szerkesztője. A hosszú távú idősorok összeállítása így eléggé esetlegesessé válik, amit még további ellentmondások bizonytalanítanak el. A kutató példának hozta fel, hogy miközben tavaly 6,4, idén az első félévben 5,5 százalékkal nőttek a reálbérek hazánkban, a bővülés sem a kiskereskedelmi forgalomban, sem a megtakarításokban nem tükröződik vissza, miközben a fogyasztási hitelállomány nő – tehát jogos lehet a kérdés: akkor hol a pénz. Hasonló ellentmondás lelhető fel a felhalmozás fejezetnél is, ahol a beáramló működő tőke és a beruházás/készlet mérlegét nem sikerül egyensúlyba hozni a statisztikának.
Tartható hiánycél jövőre
Ami az előrejelzéseket illeti, a Pénzügykutató Rt. idén 3,9, jövőre 2,6 százalékos gazdasági (GDP) növekedéssel számol. A reálkeresetek növekedése az év végére 4 százalékra lassul, jövőre pedig ugyanekkora mértékben esik vissza, ugyanakkor a háztartások fogyasztása mindössze egy százalékkal mérséklődik 2007-ben. Az idei 3,7 százalékos infláció jövőre 6,4 százalékosra lódul meg. A beruházások növekedése az idei 4,5 százalékról 3,5 százalékra mérséklődik, s jelentős lesz az ipari termelés növekedésének lassulása, 10 százalékról 3,6-ra. Fél százalékponttal növekszik a munkanélküliségi ráta jövőre, ami így eléri a 8 százalékot. Az idei 10,1 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány viszont 6,8 százalékra csökken, s ez bizonyosan tartható is lesz a Pénzügykutató Rt. munkatársai szerint, mivel Brüsszel negyedévente kér beszámolót a teljesülésről, így ad hoc beavatkozásokkal korrigálhatja a kormány a kedvezőtlen kilengéseket.
Csak konvergenciaprogrammal
A politikai hangulatkeltés ellenére a konvergenciaprogramnak nincs alternatívája – hangsúlyozta Lengyel László elnök-vezérigazgató. Egyrészt, az Európai Unió és a külföldi befektetők nélkülözhetetlennek tekintik a bejelentett intézkedéseket, ellenkező esetben nemcsak a forint rogyna meg a tőkekivonás következtében, de elesne hazánk a kohéziós alapok folyósításától is.
A Fidesz által kitalált szakértői kormány létrehozása is legalább három szempontból kivitelezhetetlen – vélte Lengyel László. Azon túl, hogy az Alkotmány jelenlegi rendelkezéseivel nem vág össze, a leendő szakértői kormánynak már most rendelkeznie kellene alternatív konvergenciaprogrammal, alternatív Nemzeti Fejlesztési Tervvel, s nem utolsósorban alternatív 2007-es központi költségvetéssel. Harmadszor, a nemzetközi reakciók sem hagyhatók figyelmen kívül. Ha lemondana a kormány, minimum 30 napra lenne szükség, hogy az új felálljon, s közben el kellene várni, hogy a külföldi befektetők szemrebbenés nélkül finanszírozzák tovább az államháztartás hiányát, holott már áldásukat adták egy megoldási konstrukcióra. Miért tennék? – tette fel a kérdést. Végül, egy negyedik tényező is említhető Lengyel László szerint, nevezetesen, hogy „komoly” szakember aligha vállalna posztot a szakértői kormányban az ismert körülmények, és a később várható politikai forgatókönyv ismeretében.
