Többségi döntés született
A Monetáris Tanács többsége az alapkamat 25 bázispontos emelését szavazta meg, miközben felmerült a kamat szinten tartása és 50 bázispontos emelése is – jelentette ki a keddi tájékoztatón Járai Zsigmond, a magyar Nemzeti bank elnöke. „Azért is szükséges a kamatemelés, hogy elejét vegyük a gazdasági program fellazulásának, egyébként mindig az aktuális helyzetnek megfelelő döntést hoz a testület” – mondta Járai Zsigmond. Nincs kamatciklus, tehát a korábbi 50 bázispontos kamatemeléseket éppúgy az adott helyzet hozta, mint a keddi döntést – válaszolta egy kérdésre az MNB elnöke, aki nem válaszolt arra a felvetésre, hogy a novemberben esetleg már nem lesz további kamatemelés.
Az alapkamat mértéke október 25-étől a korábbi 7,75 százalékról 8 százalékra módosult. A kamatemelés ténye nem meglepő, a piac szinte biztosra vette, hogy a Járai Zsigmond vezette Monetáris Tanács újabb lépést tesz a monetáris szigorítás irányába.
A kamatemelés várható mértékét 25 és 50 bázispont közé lőtte be az elemzői kar, a többség negyed százalékpontot várt. A forint árfolyamára nézve ugyanakkor kedvezőbb hatása lett volna, ha vastagabban fog a jegybankárok ceruzája, bár a gyengülés így is szinte elenyésző mértékű volt, és tiszavirág-életű.
Lassulás
A mostani 25 bázispontos módosítás mindenesetre a kamatemelési sorozat lassulásának a jele, miközben a nemrégiben nyilvánosságra került inflációs adatok alapján több elemző agresszívebb kamatemelésre számított. Abban viszont egyetértés volt az elemzők körében, hogy a belpolitikai zavargások gyakorlatilag nem befolyásolják az árfolyamokat, így a kamatemelés mértékét sem.
A Monetáris Tanács legutóbb szeptember 26-i hatállyal emelte 50 bázisponttal 7,75 százalékra a jegybanki alapkamatot. A döntés lényegében megfelelt az akkori elemzői várakozásoknak.
A testület ezt megelőzően augusztusban 50 bázisponttal emelte 7,25 százalékra az alapkamatot, korábban júniusban 25 bázisponttal 6,25 százalékra, júliusban 50 bázisponttal 6,75 százalékra módosította azt, 2005 szeptembere és 2006 júniusa között 6 százalék volt az alapkamat.
Erősödött az inflációs nyomás
A Monetáris Tanács indoklása szerint az inflációs folyamatok értékelését számos bizonytalanság övezi. A legfrissebb fogyasztói árindex adatok szerint folytatódott az inflációs nyomás nyár elején megindult erősödése.
Bár szeptemberben az árszínvonal emelkedésében meghatározó szerepet játszottak egyszeri tényezők, mint a szabályozott energiaárak és az áfaemelés, az inflációs alapfolyamat emelkedő tendenciája valószínűsíthető. Kedvezőtlen, hogy az elmúlt hónapokban az infláció gyorsulása a termékek széles körére volt jellemző, ami az inflációs várakozások emelkedését is jelezheti.
Ugyancsak figyelmeztető a versenyszféra béradatainak alakulása – áll a jegybank közleményében. A béradatok értelmezését nehezíti az adóterhek, valamint a jogszabályi környezet változásának hatása. A korábbi évek szezonalításától eltérő jelentős augusztusi prémium-kifizetések is e hatásokat tükrözik. Mindazonáltal az átmenetinek vélt hatásokat figyelembe véve is valószínű, hogy a bérinfláció az elmúlt időszakban gyorsult.
Inflációs szempontból viszont kedvezőnek látja a testület az olajár csökkenését és az árfolyam elmúlt hetekben megfigyelt erősödését. Amennyiben ezek a fejlemények tartósnak bizonyulnak, az önmagában kedvezően befolyásolja az inflációs kilátásokat – véli a központi bank.
Stabilabb a pénzpiac
A pénzpiacok az utóbbi hetekben valamelyest stabilizálódtak, ami a külföldi befektetők jelentős forintvásárlásában is megmutatkozott. A Monetáris Tanács véleménye szerint ehhez a nemzetközi befektetői környezet javulása és az MNB eddigi kamatemelései mellett az is hozzájárulhatott, hogy a külföldi befektetők szemében csökkent a kormány stabilizációs csomagjának megvalósíthatósági kockázata.
A Monetáris Tanács értékelése szerint továbbra is jelentős annak a kockázata, hogy a gazdasági szereplők inflációs várakozásai tartósan is megemelkednek, ezért a testület a monetáris kondíciók szigorítását látta szükségesnek. Az árstabilitás fenntartásához kulcsfontosságú, hogy az árszínvonalat növelő egyszeri intézkedések ne épüljenek be a gazdasági szereplők várakozásaiba, elsősorban a bérek nominális emelkedésébe, és így ne okozzanak tartós inflációs nyomást.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2006. november 10-én 14 órakor jelenik meg.
