Pótolhatatlan kora középkori régészeti maradványokat semmisítettek meg Szegeden, a Dóm tér átépítése közben – tudta meg a hvg.hu. A leletek lerombolására az építésügyi hatóság adott engedélyt a régészek javaslatát figyelmen kívül hagyva. A tér két és félmilliárdos átépítését a szeged-csanádi egyházmegye koordinálja – a legpikánsabb a történetben, hogy ez a beruházás a város legkorábbi egyházi maradványainak megsemmisüléséhez járult hozzá.
Sírva mondta el
A csongrádi megyeszékhelyen már tavaly év végén pletykáltak arról, hogy a tér átépítése közben helyrehozhatatlan károk keletkeztek. Decemberben a Móra Ferenc Megyei Múzeumban egy konferencián Lajkó Orsolya, a beruházást megelőző régészeti feltárást vezető régész szinte sírva modta el, hogy az ásatás közben az ott fellelhető legkorábbi maradványokra bukkantak. Ezt jelentették a kormányhivatalnak és a beruházónak is. A régészek ragaszkodtak volna hozzá, hogy legalább egy későbbi feltárás lehetőségét hagyják meg, ezért a maradvány elfedését javasolták. A hivatal viszont, a beruházónak kedvezve, a maradvány elbontása mellett döntött.
A hivatalos ásatási jelentésből az derült ki, hogy tavaly novemberben olyan maradványok bukkantak elő, melyeket a korábbi kutatások nem ismertek. A régészek mintát vettek a falmaradványokból, a vizsgálatból az derült ki, hogy a maradványok XII. századiak vagy annál is korábbiak lehetnek. A Dóm tér Szeged egyik legfontosabb lelőhelye, a föld alatt rengeteg lelet található a város múltjából. Itt állt egykor a középkori Dömötör-templom is, melyet a Dóm XX. század eleji építésekor nagyrészt elbontottak, de a tornya most is megnézhető a téren.
A novemberben feltárt lelet viszont nincs összefüggésben a középkori Dömötör-templommal, a habarcsminták vizsgálatából derülhet ki, hogy valóban a terület legrégibb templomának maradványait találták-e meg.
Nem gondolnak semmit
A kormányhivatal, mint örökségvédelmi szakhatóság nem sértett törvényt. A 2013-tól hatályos jogszabály régészeti megfigyelés előírását teszi lehetővé, ha a területen szórványos a régészeti örökségi elemek előfordulása, ha a talajmunkák nem érik el a lelőhelyek előfordulásának szintjét, vagy ha a terület bolygatott. Ez azt jelenti, hogy a régészek a beruházással párhuzamosan dolgozhatnak és jogszabályban előírt idejük van a feltárásra, ha menet közben találnak valamit. A terület bolygatottságára hivatkozhatott a szakhatóság, mert amikor a Szabadtéri Játékok kiszolgáló helyiségeit a Dóm lépcsője alá építették, akkor már sok régészeti elemet szétvertek. A régészek ugyanakkor jelezték, hogy a terület annyira gazdag leletekben, hogy mindenképp fontos lett volna, hogy a hatóság máshogy döntsön.
A beruházó szeged-csanádi egyházmegye azt közölte, hogy nekik nem volt módjuk beavatkozni a régészeti feltárással kapcsolatos folyamatokba és nem kívántak válaszolni arra, hogy mit gondolnak arról, hogy a beruházásuk miatt egy kora középkori szakrális emlék semmisült meg. Csak annyit jegyeztek meg, hogy a beruházás csúszásban van az ásatások miatt és ezért pluszköltségeik is keletkeztek.
