A világ legnagyobb hitelminősítője szerint sok megfigyelő az év eleji ukrajnai energiaválságot annak tulajdonítja, hogy Oroszország megpróbálja befolyását fenntartani az esetleg uniós tagságra pályázó három szomszédos országban: Ukrajnában, Moldovában és Fehéroroszországban. Moszkva nyolc korábbi szövetségese már az unió tagja, és továbbiak jelentkeztek felvételre, erősítve azon orosz aggályokat, hogy Oroszország elveszítette hagyományos befolyási övezetét és Nyugat-Európával szemben kiépített ütközőzónáját, áll az S&P hatoldalas elemzésében.
A hitelminősítő szerint az EU-csatlakozás azonban bizonyos értelemben Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország azon aggályait is erősítette, hogy legfőbb gázellátójuk túszaivá válhatnak, ugyanis az Európai Uniónak nincs olyan közös energiapolitikája, amely az ő problémájuk kezelésére alkalmas volna. A közös energiapolitika hiányának több alapvető oka van. Egyrészt a tagországok függősége az orosz ellátástól igen különböző mértékű, másrészt a Nyugat-Európába irányuló orosz szállításokat Moszkva a hidegháború legfeszültebb időszakában sem manipulálta soha.
A Standard & Poor’s szerint az orosz földgáztól függő új EU-tagok helyzetét a Gazprom németországi, ausztriai és görögországi kereskedelmi tevékenysége is aggályosabbá teszi. Németországban például a BASF és az E.ON AG aktívan dolgozik egy balti gázvezeték tervén az Gazprommal. Ez a vezeték közvetlenül Németországba és más nyugat-európai országokba juttatja majd el az orosz gázt, kikerülve Lengyelországot és a többi közép- és kelet-európai fogyasztót. Az ilyen beruházások érthető módon azt a benyomást keltik az új EU-tagállamokban, hogy csak magukra számíthatnak, ha a nagyhatalmú keleti gázszállítójukkal fenntartott viszonyukról van szó írja az S&P elemzésében.
A Standard & Poor’s szerint erre a problémára több lehetséges megoldás is kínálkozik. Ezek közé tartozik egy olyan kölcsönös segítségnyújtási rendszer kiépítése, amellyel ha valamely tagállamban gázellátási fennakadás támad, a többi tagország kipótolhatná a hiányt. Ez erősen korlátozná az orosz kormány azon hajlamát, hogy kijátssza egymás ellen az EU-tagállamokat, az új tagországok gazdaságilag nagyobb biztonságban éreznék magukat, emellett ez komoly vívmány lenne egy olyan időszakban, amikor az EU éppen „gazdasági patriotizmusba süllyed” – vélik az elemzők. A cég szerint az uniós országok fontolóra vehetnék több cseppfolyósított földgáz importját, valamint alternatív ellátási útvonalak kiépítését is.
