Kedden 94,14 izlandi koronát adtak egy euróért, ami 2001 novembere óta a leggyengébb érték, ez pedig ismét felerősítette az eurózónához történő csatlakozásról szóló vitákat a szigetországban. Az elmúlt hetekben Halldor Asgrimsson kormányfő és Sigurdur Einarsson, a Kaupthing Bank elnöke is felvetette az átállás lehetőségét. Einarsson szerint a gyenge valuta fluktuációt okoz, és az izlandi korona hosszú távon nem fenntartható. Hozzátette: közép- és hosszú távon az eurócsatlakozást tartja megoldásnak.
A reykyaviki egyetemen három hete tartott beszédében Halldor Asgrimsson egy olyan komoly vitát sürgetett a közéletben, melynek során az európai közös pénz előnyeit és hátrányait vennék górcső alá. A miniszterelnök korábban úgy vélekedett, hogy Izland a következő tíz évben az eurózóna tagja lehet.
Kiszolgáltatott a gazdaság
Carsten Valgreen, a Danske Bank vezető közgazdásza szerint azonban az izlandi gazdaság kis mérete, valamint az a tény, hogy erősen egy maroknyi iparágra támaszkodik, kiszolgáltatja az országot a világpiac ingadozásainak, függetlenül attól, hogy bevezeti-e az eurót vagy sem.
A szakértő mindazonáltal az előnyök közé sorolta, hogy a csatlakozással erősödne a monetáris politika hitelessége. A közgazdász szerint azonban fel kell tenni a kérdést, hogy „az Atlanti-óceán közepén található apró gazdaság”, mely javarészt a halászaton és az alumíniumiparon alapul, valóban igazodik-e az euróövezethez.
Izland 2001-ben lebegő árfolyamrendszert vezetett be, és nagymértékben liberalizálta gazdaságát, mely erőteljes növekedéshez vezetett. Mindez jelentős tőkebeáramlást eredményezett, mely azonban az idén „irányt váltott”. A múlt hónapban az izlandi központi bank 0,75 százalékponttal 11,5 százalékra emelte a kamatokat. Ez pedig azt jelzi, hogy a növekvő infláció és a gyengülő valuta miatt további megszorításokra kerülhet sor.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
