Bár petárdázni már szilveszterkor is tilos, a szigorítás nem jelenti azt, hogy a mentőknek ne lenne dolguk újévkor égési sebekkel, sérült, csonkolt végtagokkal. A szigorítást az igazán fontos társadalmi ügyekhez méltó lakossági (pro és kontra) felhördülés övezte ugyan, ne feledjük: a petárdán kívül még számtalan házilag használatos pirotechnikai eszközhöz férhetünk hozzá december végén, az pedig, hogy ezek jó esetben legális forrásból származnak, nem jelenti azt, hogy veszélytelenek. Arról, hogy mire kell figyelnünk, ha pirotechnikával búcsúztatnánk az évet – és nyűgöznénk le családunkat, vagy a házibuli résztvevőit -, Cserényi József rendőr alezredes tartott kimerítő előadást.
Termékminták a Készenléti Rendőrségen – Fotók: Neményi Márton
A petárda megnevezés kétszáz éve még minden pirotechnikai termékre vonatkozott, később, ahogy a piac bővült, kezdték így hívni az ismerős kicsi, zajos céleszközt. Azért tiltották be, mert a rendőrség szerint kisebb volt az élvezeti értéke, mint az általa okozott kár, azaz előszeretettel dobálták mozgó autók alá, idős járókelők elé; a petárdázás a rendőrség szemében főleg azt jelentette, hogy “nénik estek össze az utcán”. Használata 2005. óta tilos, 2007. óta pedig akár 150 ezer forinttal is bűntethető. Cserényi szerint a lakosság nem tanul: tavaly még mindig 275 személyt jelentettek fel és hárommillió forint folyt be a bírságokból, idén pedig csak árpilis 14-ig ennek a fele, azaz a helyzet egyre rosszabb.
Bombák Kínából
Jelenleg négy osztályba sorolják a legális pirotechnikai eszközöket (az egyszerűség kedvéért hívjuk őket tűzijátéknak), ebből hármat tárolhat és használhat laikus: az első kettő, nem túl veszélyes osztály tagjait legfeljebb egy kilogrammig bármikor (ide tartoznak a szülinapi szikrázó gyertyák, csillagszórók), a harmadikat (kisebb rakéták, bombák) december 28-ától vásárolhatják és 31-én este hattól hajnali hatig használhatják nagykorú személyek. A negyedik osztály a profi eszközöket tartalmazza, ezeket csak szakemberek kezelhetik.
Alapszabály, hogy a legális, ellenőrzött tűzijáték ismert forgalmazó boltjából, raktárából, vagy (jól látható helyen lévő) alkalmi bódéjából származik. Ne vegyünk tűzijátékot piacon, az asztal alól, autó csomagtartójából! (Autóban egyébként is tilos tárolni, hiszen tűzveszélyes anyag közelében van.) A terméken magyar feliratnak és szabványos regisztrációs számnak kell lennie, a dobozban pedig használati utasításnak. Ha ezek megvannak, “elkezdthetünk gondolkodni azon, hogy megvegyük-e” – fogalmazott az alezredes.
Cserényi József és a rendőrségi demonstráció áldozata: egy próbababa
Ha megvettük, még mindig nem vagyunk biztonságban, főleg, ha apuka “két sör meg egy feles után szeretné megmutatni a családjának, hogy milyen szuper férfi.” Eleve nem szabad lakásban próbálkozni, bármilyen csábító is, “egy bővebb telep leégethet egy panellakást, egy ötkilós halom pedig elvisz egy családi házat”. A tűzijáték ugyanis nem robban, mint az akciófilmekben, hanem nagyon gyorsan kiégeti a helyiséget. A filmek különben sem szerencsés ihletforrások: sokan onnan veszik az ötletet, hogy a terméket átalakítva robbantgassanak, ennek általában az a vége, hogy ők maguk sérülnek. Nem szabad próbálkozni hibás, vagy nem működő termékkel sem: ha nem történik semmi, ne szedjük, szét, ne nézzünk bele (általában ilyenkor szokott mégis elsülni), vigyük vissza!
A rakétát ne a földbe szúrjuk, inkább pezsgősüvegbe állítsuk. Legyen a közelben poroltó, vagy egy vödör víz. Az átnedvesedett és újra megszáradt tűzijáték már nem tűzijáték, hanem veszélyes hulladék. A fel nem használt vagy sérült terméket kötelesek vagyunk visszavinni a forgalmazóhoz január 5-ig, a forgalmazó pedig köteles a vásárlás helyén, vagy az ott meghagyott közeli átvételi ponton díjmentesen visszavenni. És persze figyeljünk a körülőttünk élő emberekre és állatokra.
Nem túl látványos, de azért robbanás. Ha a baba élne, most nagyon fájna a keze.
