Az államháztartás egyenlegében 4-5 százalékos elsődleges többlet kellene ahhoz, hogy megálljon az államadósság növekedése – mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Úgy vélte, ha ezt nem sikerül elérni, és Magyarországnak átlagosan 6 százalékos reálkamatot kell fizetnie állampapírjai után, az államadósság 2020 körül a GDP 100 százalékát is elérheti.
Duronelly Péter nem számít arra, hogy rövid távon véget ér a magyar feldolgozóipar recessziója, így a magyarországi áruexport április-májusra éves szinten akár 20-25 százalékkal is visszaeshet. A befektetési igazgató elmondta: a közép-kelet-európai régió országai szinte „kéz a kézben” haladnak: majdnem egyszerre, vagy kis időkülönbséggel csökken gazdasági teljesítményük. Hozzátette: a térség egyes országait nagyjából azonos mértékben érinti az európai és a globális recesszió.
Jobb államháztartási egyenleg kellene
Az államadósság helyzetéről szólva igaznak nevezte ugyan, hogy Magyarország hitelkockázatát túlárazza a piac, de hangsúlyozta, hogy az adósságpálya még ennek tudatában sem tartható fenn.
„Magas potenciális növekedési rátára, vagy a mostaninál sokkal jobb államháztartási egyenlegre van szükség ahhoz, hogy kontroll alatt lehessen tartani az államadósságot. Nem reformok kellenek már, hanem jelentős változásra van szükség” – hangoztatta Duronelly Péter.
Mind az államadósság, mind a magánszektor adóssága jelentős, azon belül is nagyarányú a lakosság devizakitettsége – tette hozzá.
Gyenge forintra számít
A forint árfolyamának alakulására konkrét jóslatot nem mondott, annyit azonban közölt, hogy az alapkezelő várakozásai szerint 2009 egészében 300 forint felett marad az euró és 200 forint felett a svájci frank árfolyama.
Arra a kérdésre, hogy az MNB mikor kezdi meg esetleges kamatemelési periódusát, kitérően válaszolt, annyit azonban közölt: „a jegybank az elmúlt évek során bebizonyította, hogy ha tényleg fontos volt számára a forint árfolyama, kamatot emelt”. Elmondta azt is, hogy idén nettó állampapír-kibocsátás nélkül is finanszírozni lehet az állami kiadásokat.
