A Nemzetközi Valutaalap (IMF) titkos jelentése – amit a Financial Times idéz – állítólag azt javasolja a válság sújtotta közép- és kelet-európai régió országainak, hogy azonnal vezessék be az eurót, anélkül, hogy formálisan csatlakoznának az euróövezethez. A jelentés szerzői úgy vélik: az EU számára ez lenne a leghasznosabb, így megszűnnének a felhalmozott devizaadósság miatti problémák, eltűnhetne a bizonytalanság és visszaállna a bizalom.
Jöhetne azonnal? Nem!
De valóban ennyire egyszerű lenne? Egyáltalán mennyi a realitása a felvetésnek – kérdezte az FN elemzőktől.
Nem egységes a régió
Nincs realitása, nem megvalósítható az IMF-nek tulajdonított jelentés – hűtötte le azonnal a kedélyeket Török Zoltán. „A gond már ott kezdődik – magyarázta a Raiffeisen elemzője -, hogy nem beszélhetünk a hivatkozott régió egységéről. Más a különböző országok helyzete, és mások az érdekeik is. Míg Magyarországon nagyon jelentős mértékben adósodott el deviza alapon a lakosság, addig például Csehországban alig, utóbbiban ráadásul talán a legszkeptikusabban állnak amúgy is a közös európai fizetőeszköz bevezetéséhez. Más helyzetek, törekvések jellemzik ebből a szempontból a lengyeleket, a románokat, a bolgárokat vagy a baltiakat, tehát eleve rossz a kiindulópont” – sorolta az elemző.
De maradjunk csak itthon – vázolt más szempontot Török Zoltán -, és tegyük fel azt az igen lényeges kérdést, hogy milyen árfolyamon tegyük, tehetnénk meg az átállást. A mostani 293-as kurzuson, vagy az egy héttel ezelőttin, amikor 313 forintot kellett adni egy euróért? Netán az elmúlt évek 250 forint körüli átlagárán? A jövő szempontjából nem mindegy, hogy milyen árfolyamon „zárjuk be magunkat” – hívta fel a figyelmet az elemző.
S, akkor még nem beszéltünk a kamatról sem – fűzte tovább a gondolatot -, ha nem tartozunk az euróövezethez, akkor euróban is 9,5 százalékos kamattal számolhatnának a befektetők? A felsoroltak mind olyan tényezők, amelyek miatt nincs realitása a felvetésnek – összegzett Török Zoltán.
Növekedési és ártényezők
Más okokból sem tartja reálisnak a javaslatot Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint, az belső anyagnak készülhetett az IMF számára, hiszen ebben az ügyben semmilyen hatásköre nincsen a valutaalapnak.
Az kétségtelen – említ pozitív hatásokat -, hogy a lépéssel megszűnnének az ország árfolyam-, folyó fizetési mérleg, és a külső eladósodás kockázatai. Az persze más kérdés, hogy olyan gazdaságilag, pénzügyileg instabil ország, mint Magyarország, s más régióbeliek akár az euró stabilitását is veszélyeztetnék.
Más részről – tette hozzá az elemző – nem lehet fordítva ülni a lovon. Az euró bevezetését mindenképpen meg kell előznie a reál konvergenciának, vagyis hogy az ország gazdasági növekedése, teljesítménye felzárkózást mutasson az uniós átlaghoz, aminek mostanság éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. Ugyanez igaz az árkonvergenciára, tehát arra, hogy például a szlovák valuta az euróövezethez való csatlakozást megelőzően felértékelődött, míg a magyar forint éppen a leértékelődéssel küzd jó fél éve.
„Ahhoz, hogy a magyar gazdaság ismét növekedési pályára álljon, s a forint visszaerősödjön az euróval szemben, strukturális reformra, átalakításra van szükség. Ha ezt megtesszük, azt fogja „díjazni” a piac, az teremt újra bizalmat” – mondta Suppan Gergely.
