A Monetáris Tanács hétfői ülése változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot, amely így továbbra is 8 százalékos – közölte honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A Monetáris Tanács a jegybanki alapkamatot legutóbb október 25-i hatállyal emelte 25 bázisponttal 8 százalékra. Az alapkamat június óta 2 százalékponttal emelkedett, 6 százalékról 8 százalékra.
A 12 tagúra szűkült Monetáris Tanács többsége a 8 százalékos alapkamat tartása mellett voksolt, a kisebbség 25 bázispontos emelést javasolt – mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a testület ülése után.
Járai összevonná a jegybankot és a felügyeletet
A jövőben, de legkésőbb az euró bevezetésekor ajánlatos lenne a jegybankot összevonni a pénzügyi felügyelettel – mondta hatéves MNB-elnökségének értékelésekor Járai Zsigmond az MTI tudósítása szerint.
A Monetáris Tanács 2001-ben öt belső és négy külső tagból állt, most két belső és kilenc külső tagja van, ami működésében az egyik legnagyobb kockázat – hangsúlyozta a távozó elnök. Járai úgy vélte, hogy a jegybank felügyelőbizottsága felesleges.
Az utódjára vonatkozó kérdésre úgy reagált: „kit érdekel az én véleményem?”, ugyanakkor hozzátette: „Simor András elnökjelölttel már találkoztam, korábbi tevékenységét az üzleti szférában nagyra értékelem.”
Közelebb kerül az árstabilitás
Az infláció korábban vártnál gyorsabb felfutására, majd meredekebb csökkenésére számítanak a jegybank közgazdászai – derül ki az MNB honlapján közzé tett, időközi felülvizsgálaton átesett Jelentés az infláció alakulásáról című kiadványból. A szabályozott árak emelkedése nyomán a jegybankban arra számítanak, hogy a következő hónapokban 9 százalék körül tetőzik az inflációs hullám, így az év egészében a korábban várt 6,9 helyett 7,4 százalékos lesz az éves infláció. Viszont az éremelések lecsengésével – viszonylag olcsó olajat és a mostanihoz hasonló erős forintot feltételezve – a pénzromlás üteme gyorsan mérséklődik: 2008-ban 4,1 helyett 3,4 százalékos lehet az árszínvonal-emelkedés éves üteme, ami már közelít a jegybank – egyébként árstabilitást jelentő – 3 százalékos inflációs céljához.
A jegybank közgazdászai szerint az infláció lecsengését leginkább a magas inflációs várakozások miatti esetlegesen gyorsuló bérkiáramlás jelentheti; a szakértők különösen kockázatosnak – vagyis nehezen teljesíthetőnek – látják az állam 2008-as bérbefagyasztási terveit.
A jegybank által most valószínűsített, idei inflációs pálya hasonlít a piacéhoz: a januári inflációs adat közlését követően elemzők az MNB-hez hasonlóan 9 százalékos inflációs tetőzést vártak, és többségük úgy vélte, hogy decemberre az éves árszínvonal-emelkedés üteme 5,5 százalékosra lassul.
