Szédítő mutatvány

Olyanok a vállalati hazugságok, mint a hegyi patak, amely eleinte csendesen csörgedez, végül hömpölygő folyamként éri el az óceánt, részvényesek tízezreit sodorva magával – állapítja meg Larry Elliott és Richard Schrott a Hazug firmák című könyvben. Egy vállalkozás működtetése során, a gazdasági események elszámolásakor, a pénzügyi kimutatások összeállításakor gyakran előfordulnak könyvelési hibák, illetve szándékos csalások. A könyvvizsgálatból – jellegénél fogva – hiányzik az abszolút bizonyosság. A jó könyvvizsgáló minden megbízójához kötelezően tudományos szkepticizmussal fordul, de módszere sokkal inkább művészet, mint tudomány, mert tételes vizsgálat helyett számtalan becsléssel igyekszik olyan képet nyerni és nyújtani a vállalkozásról, amely a lehető legközelebb van a valósághoz. (Vagyis „minden lehetséges, de semmi sem bizonyos”.)

Rajz: Eck Imre Gábor

SZÁNDÉKOSAN. A könyvelési hibák az ismert könyvvizsgálati módszerekkel általában könnyen kiszűrhetők. Sokkal nehezebb feltárni azonban a szándékosan elkövetett csalásokat, amelyek értékben az érdemi hibás állítások nagyobb hányadát teszik ki. A valóság helytelen bemutatása, a tények szándékos elferdítése, a törvényellenes könyvelési trükkök alkalmazása tartozik például ezek közé. A szándékos csalás könyvvizsgáló általi feltárásának esélye függ az elkövetés gyakoriságától, mértékétől, az elkövető ügyességétől, beosztásától, a gazdálkodó szervezet méretétől, a tulajdonosi szerkezettől, az iparágtól és más hasonló tényezőktől.

A szándékosan elkövetett csalások arzenálja Magyarországon sokkal „színesebb” képet mutat az amerikainál. A leggyakoribb cél a valóságosnál nagyobb eredmény bemutatása (nagyobb bevételek, kisebb ráfordítások), illetve ennek éppen az ellenkezője, az adóelkerülések érdekében a bevételek eltitkolása és fiktív – kitalált, nem valódi, nem megtörtént, nem bizonyítható – ügyletek lekönyvelése. Nemcsak a költségvetésnek az elmúlt húsz évben többmilliárdos kárt okozó „számlagyárak” áfacsalásai sorolhatók ide, hanem például a multik túlszámlázásai a nem valós menedzsment díjakról, illetve az adóparadicsomokba utalt igazgatósági tiszteletdíjak és osztalékok is. Ugyancsak gyakran fordul elő a tények szándékos elferdítése: a korábban egészen más feltételekkel megkötött szerződések utólagos kiegészítése, megváltoztatása, hibás fordítása, átértelmezése.

Lukács János docens, a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügyi számvitel tanszékének vezetõje

Gyakorisága miatt említésre érdemes, hogy szinte minden vállalkozás megpróbál minél több személyes fogyasztást cégköltséggé tenni. Hétvégi éttermi ebédeket üzleti célú étkezésként tüntetnek fel, napszemüveg helyett számítógépes védőszemüvegről, szépirodalom helyett szakkönyvről szóló számlát szereznek be, az otthonra vásárolt berendezési tárgyakat, mobiltelefonokat, tisztítószereket és hasonlókat céges beszerzéseknek, az útnyilvántartások meghamisításával a céges autó magáncélú felhasználását (munkába járás, hétvégi használat) is üzleti útnak tüntetik fel. Sokszor tapasztalja a könyvvizsgáló, hogy manipulálják a könyvelési, a számlázási, a tárgyi eszköz és a készlet-nyilvántartási szoftvereket.

Az információk elhallgatása is a beszámoló meghamisításával járhat. Ekkor a felelősséget a vezetés teljességi nyilatkozatának birtoklásával a könyvvizsgáló ugyan elháríthatja magáról, de a peres ügyek, a kettős foglalkoztatások, az el nem számolt értékvesztések, az elmaradt céltartalék és lekötött tartalékképzések miatt a hitelezők számára a valóságosnál kedvezőbb képet nyújtanak a cégről.

Az eszközök bekerülési értékének téves meghatározásában a nem egyértelmű jogszabályok is közrejátszanak. Így fordulhat elő, hogy a beruházás értékében veszik figyelembe a központi, igazgatási költségeket, karbantartásként számolnak el felújításokat, az eszközbeszerzéskor kis értékű részegységekre bontva kérik a számlát, amelyeket azután egy összegben leírnak, s nem számolnak maradványértékkel még a nagy értékű ingatlanok esetében sem.

Előfordul, hogy szándékosan helytelenül alkalmazzák a számviteli alapelveket. Idesorolhatók az időbeli elhatárolások nem megfelelő dokumentálásai, a szándékosan téves besorolások, a nem szabályos hibajavítások, a tőzsdei ügyletekkel kapcsolatos átláthatatlan elszámolások, a hamis vagy félrevezető nyilvántartások, dokumentálások. Végül meg kell említeni az okirat-hamisítást, a vámcsalást, a sikkasztást és a lopást is.

MINDENHATÓ ELLENŐRZÉS?. A csalások feltárását a könyvvizsgálat is nagyban elősegítheti, ha a könyvvizsgáló alaposan megismeri a belső ügymenetet, az üzleti folyamatokat és a kockázati tényezőket, valamint ha a bennfentessé válás elkerülése miatt személye rendszeres időszakonként cserélődik. Ám ez nem elég. A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a csalások előfordulásának gyakorisága elsősorban a törvények és/vagy a szakmai standardok szigorítása, a kontrollszervezetek beépítése, a politikai és gazdasági környezetben bekövetkezett szemléletváltozás, a társadalom általános erkölcsi és anyagi színvonalának emelkedése következtében csökken.

Elgondolkodtató és egyben elkeserítő, hogy az egyetemi hallgatók, akiknek véleményét a rendszerváltás óta minden évben megkérdezem a Tocsik-ügyről, Kaja Ibrahimról, a Whiskysről, Kulcsár Attiláról, Zalatnay Ciniről és másokról, egyre nagyobb számban említik velük kapcsolatban az érdekes, a szimpatikus és az ügyes jelzőket ahelyett, hogy egyértelműen elítélnék az eseteket.