Az FigyelőNet szerda délutáni információja szerint a Gazprom orosz gázvállalat a mai nap során levél útján jelezte a Mol-nak, hogy az Ukrajnával folyó tárgyalások sikertelensége esetén elképzelhető, hogy a Magyarország által importált mennyiségnél január 1-étől 15-20 százalékkal kevesebbet tudnak csak szállítani. Ezt az értesülésünket a Mol nem, de Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter megerősítette. „A Gazprom szerdán arról tájékoztatta a Mol-t: nem tudják garantálni, hogy az ukrán fél a földgázszállítmányt maradéktalanul eljuttatja az ukrán-magyar határra, annak ellenére, hogy az orosz-ukrán határon átadják a szerződött mennyiséget” – áll a miniszter szerda esti közleményében.
Diplomáciai lépések
Kóka János, gazdasági miniszter szerda esti tájékoztatása szerint folyamatban vannak a diplomáciai, gazdasági diplomáciai intézkedések is. Konzultációra a Külügyminisztériumba kéretik az orosz nagykövetet, a moszkvai nagykövetség pedig az orosz diplomácia segítségét kéri az ügyben. Magyarország felvette a kapcsolatot a többi gázimportőr országgal, így Szlovákiával, Csehországgal, Németországgal, mert ez a probléma egész Európa ügye. Csütörtökön felveszik a kapcsolatot az Európai Unió energiaügyi biztosával is – mondta a miniszter.
Kóka megjegyezte: a probléma ráirányítja a figyelmet arra is, mennyire fontos a gáztárolók építése, vagy a Törökországból Európa felé földgázt szállító vezeték építésének gyorsítása. Így például közép-ázsiai és közel-keleti földgáz érkezhetne Magyarországra is – mutatott rá a miniszter.
A Mol Földgázellátó Rt.-től kapott információk alapján Kántor Sándor, a Mol Rt. kommunikációs vezetője az FN fenti értesülését nem erősítette meg (ezt később Kóka János azonban megtette), csupán annyit közölt: jelzést arról kaptak a Gazpromtól, hogy még mindig nem született megegyezés Ukrajnával. Kántor ugyanakkor közölte, hogy a Mol és a Gazprom között hosszú távú szerződés van érvényben, amelynek betartásához a társaság ragaszkodik. A szerződés kimondja, hogy a gázt a magyar-ukrán határon kell átadnia a Gazpromnak, az idáig történő eljuttatás az orosz cég feladata és felelőssége. „Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a szerződés szerint történjenek a szállítások” – fogalmazott az Kántor Sándor. Bár a Mol szerdán az FN-nek hivatalosan nem ismerte el a levél létezését, szerda este Kóka már azt közölte az MTI-vel: „a Mol válaszlevelében az orosz féltől a változatlan szállítás garanciáját kérte”.
A FigyelőNet kérdésére Merényi Miklós, az energiaügyekért felelős Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a Mol és a Gazprom közötti szerződés a nemzetközi jog hatálya alá tartozik, és az orosz vállalatnak kötelezettsége van, hogy a megadott mennyiséget Magyarországra szállítsa. „A magyar kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a Gazprom eleget tegyen ellátási kötelezettségének” – mondta Merényi.
Az FN által megkérdezett szakértők ugyanakkor kiemelték, hogy nagy valószínűség szerint az orosz vállalat lépése az Ukrajnával folytatott tárgyalások egyik taktikai húzásának tudható be, és kevés esélye van annak, hogy az import gáz mennyisége valóban csökkenjen januártól.
Mi történne, ha kevesebb lenne a gáz?
Magyarországon évente mintegy 14 milliárd köbméter gáz fogy. Ebből 11 milliárd származik az orosz Gazpromtól, Ukrajnán keresztül. Az időjárási viszonyok alakulása azonban jelentősen befolyásolhatja, hogy a következő hónapokban hogyan alakul a hazai gázfogyasztás, ezt pontosan nem lehet előrejelezni. Kántor közlése szerint, ha egy átlagos téli negyedévet nézünk, január elejétől március végéig 5,5-6 milliárd köbméter között lehet majd a magyarországi gázfogyasztás. A hazai tárolókból 2,4 milliárd köbméter nyerhető ki, a magyarországi termelés 0,7 milliárd köbméter lehet ebben az időszakban – a hiányzó 2,4-2,9 milliárd köbméter importból érkezik. A behozatal napi 35 millió köbméter gázt jelent – azaz rövidtávon a hazai szükségletek 40-45 százaléka függ az orosz import alakulásától. A Gazprom szerdai közlése szerint elképzelhető, hogy 15 százalékkal, azaz napi 4,7-5 millió köbméterrel kevesebb gáz érkezne az országba.
Kántor Sándor elmondása szerint, ha valóban csökken az importált gáz mennyisége, azt csak részben kompenzálják a hazai tárolókban felhalmozott mennyiséggel. Az érvényben lévő ellátási szerződések szerint ugyanis kiesés esetén a Mol Földgázellátó Rt-nek azonnal tovább kell adnia a korlátozást a fogyasztók felé. A Mol kommunikációs vezetőjének közlése szerint ez első körben az ipari nagyfogyasztókat érintené. A gázfogyasztási korlátozás hogyanját egy vészhelyzeti kormányrendelet szabályozza – ez azonban nincs kihirdetve, nem publikus. „A rendelet létezik, de csak vészhelyzetben kerül sor a kihirdetésére, akkor ha a kormány számottevő csökkenést érzékel a határon bejövő gáz mennyiségében” – közölte Merényi, hozzátéve, hogy ilyen vészhelyzetről jelenleg nincs tudomása a kabinetnek. Az illetékes miniszter, Kóka János jelenleg óránként kap tájékoztatást a helyzetről, a gazdasági minisztériumban pedig felállt az a csapat, amely folyamatosan monitorozza a történéseket.
Merényi elmondta, hogy a vészhelyzeti forgatókönyv a gázkorlátozást úgy szabályozza, hogy hiány esetében elsőként az úgynevezett puffer-fogyasztókat érintené a korlátozás. Ide az egyik legnagyobb felhasználói kört jelentő, az áramot termelő erőművek tartoznak. Esetleges gázhiány esetében az erőművek jelentős része átállítható olaj-, majd széntüzelésre. Az ország jelentős része így rövidtávon nem érzékelné, ha valósággá válna az import 15 százalékos csökkenése, azaz a teljes napi rendelkezésre álló gázmennyiség megközelítőleg 5-6 százalékos csökkenése. Merényi hangsúlyozta, hogy a vészforgatókönyv a legkisebb közgazdasági kár alapján működik, „és a lakosság a lánc legvégén van”. Megvannak az intézkedések arra, hogyan garantálható a lakosság földgázszükséglete – mondta Kóka János.
Mi a baj Ukrajnával?
A konfliktus hátterében az áll, hogy az oroszok radikálisan emelnék a szállított gáz árát Ukrajna számára. 1000 köbméter földgázért a jelenlegi, nem egészen 50 dollár helyett 230 dollárt kellene fizetnie Kijevnek. Cserébe a tranzitdíjat a jövőben piaci áron kifizetné a Gazprom – jelenleg Ukrajna ezen szolgáltatásért kapja a gázt. Az új árazás annak a stratégiának a része, amelynek keretében a Gazprom a szovjet korszak kedvezményes árairól áttér a nemzetközi piac szabályai szerinti kereskedésre. Kijevben elutasítják az orosz követelést, mert az ukrán tárgyalók szerint Ukrajnának átmeneti időszakra van szüksége, amíg gazdasága alkalmazkodni tud az új feltételekhez, a csaknem ötszörösre emelkedő gázárhoz. Emellett az ország vezetői – akik az egy évvel ezelőtti békés forradalommal jutottak hatalomra – azzal vádolják a Gazpromot, hogy engedelmes eszköze a Kreml terveinek, amelyeknek célja megbüntetni Ukrajnát új, nyugat-barát irányvonala miatt. (A Gazprom első embere az orosz kormány miniszterelnök-helyettese.)
Ukrajna jelenleg a területén áthaladó – többek között Magyarországra is futó – gázvezetékek révén évente 24 milliárd köbméter földgázt kap az orosz Gazpromtól, tranzitdíjként. Így Kijev eddig tulajdonképpen nem fizetett az orosz gázért, egy 2013-ig érvényes szerződés alapján a területén áthaladó gáz 15 százalékát lecsapolhatja, azaz ingyen kapja azt. Amennyiben a sikertelen tárgyalások azzal végződnek, hogy a Gazprom leállítja az ukrán szállítást, előfordulhat, hogy keleti szomszédunk a tranzitra szánt gázmennyiséget csapolja meg saját szükségletei kielégítse végett. Ebben az esetben az exportra szánt – és így Magyarország által is vásárolt – gáz 15 százalékkal kevesebb lehet. Ukrajna szerint erre lehetősége lenne, hiszen az említett szerződés akkor is érvényben van, ha a közvetlenül Ukrajnának szánt szállításokat leállítja a Gazprom (részletek >>).
