A vezető londoni gazdaságpolitikai hetilap – amely 1986 óta alkalmazza ezt a mércét – a világ sok országában árult emeletes szendvicset teszi meg az áru- és szolgáltatásárak összehasonlító kosarának, mivel a termékben mindenhol ugyanazok az összetevők vannak, és így a The Economist elemzői szerint alkalmas annak mérésére, hogy mennyire érvényesül a vásárlóerő-paritás elvileg értékkiegyenlítő hatása az egyes térségek között.
A legújabb Big Mac-index is azt mutatja, hogy gyakorlatilag semennyire, ha ugyanis a McDonald’s-szendvics megbízható vásárlóerőmérő eszköz, akkor a vizsgált 31 ország és térség valutái a dollárhoz viszonyítva változatlanul rendkívül széles sávban alul-, illetve felülértékeltek: a lista a kínai jüan 59 százalékos alulértékeltségétől a svájci frank 65 százalékos túlértékeltségéig terjed.
Az új Big Mac-indexben a három vizsgált kelet-európai új EU-tagállam közül továbbra is Magyarország a legdrágább: itt most 2,60 dollárba kerül átlagosan egy Big Mac, ami a forint dollárárfolyamának 15 százalékos alulértékeltségét mutatja.
A térségbeli második legdrágább Csehország, ahol 2,30 dollár a Big Mac, ami a cseh korona mintegy 25 százalékos alulértékeltségét jelzi. Lengyelországban 1,96 dollárnak megfelelő zlotyért árulják a szendvicset; ami a zloty 36 százalékos alulértékeltségének felel meg.
Az euróövezet tagországaiban számított, súlyozva átlagolt Big Mac-árszint most 3,58 dollár, ami még mindig 17 százalékos euró-túlértékeltséget jelez a dollárhoz képest.