Nekünk Mohács kell. Az önostorozó szólás a történészektől és a politikusoktól már megszokott, ám közgazdászok ez idáig nem nagyon merészkedtek Excel-tábláik biztonságot nyújtó szürke falanxa mögül a jeremiádák prófétai mezejére. Az utóbbi időben azonban a számok emberei egyre gyakrabban ragadtatják magukat ilyesféle kiszólásokra az államháztartás, s különösen a jövő évi költségvetés folyamait látva. Ez már túlmutat a szakmájuktól elvárt óvatos szkepticizmuson, s komoly bizalmatlanságot tükröz a kormányzat költségvetési politikájával szemben.
ÉLES BÍRÁLATOK. A hivatalból ellendrukkernek a legnagyobb rosszindulattal se mondható Kopint-Datorg közgazdászai például egyenesen azt javasolták a pénzügyminiszternek, hogy vonja vissza az Országgyűlés elé beterjesztett jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, s készítsen újat, amely rajta tartja Magyarországot az eurózónához való csatlakozási pályán. A kutatóintézet közgazdászai szerint a kormány által jövőre tervezett 4,7 százalékos hiány valójában 6 százalék körül alakulhat, s ezt követően vajmi kevés az esély arra, hogy 2007-2008-ra több mint 3 százalékpontos hiánycsökkentés menjen végbe.
A legélesebb bírálat – mint ahogy az elemzők körében ez már évek óta így van – ismét a tervezésre irányul; a bevételek alultervezettsége, ráadásul az adócsökkentéssel megfejelve, illetve a kiadások várható elszaladása megkérdőjelezi ismét a célszámok teljesítését. A Kopint-Datorg úgy véli, a költségvetés tervezetében nincs nyoma annak, hogy az apparátus fenntartására betervezett 2 ezer milliárd forintból akár csak egy fillért is megtakarítana a kormány. A pénzügyminiszter ellenben – tartva magát a rá osztott szerephez – lelkesítő terveket közöl. Évi 300 milliárd forint megtakarítással véleménye szerint 2008-ra Magyarország készen állhat arra, hogy 2010-re bevezesse az eurót. Az elemzők azonban továbbra is szkeptikusak, s a véleményüknek súlyt ad, hogy eddig általában nekik lett igazuk az államháztartási hiány mértékét illetően. Nem mellékesen ez a jelenlegi koalíciónak már két pénzügyminiszterébe került.
A kormány kommunikációja – sajnos – viszonylag sikeresen próbálja meg a költségvetési hiány növekedését az autópálya-építések büdzsén belüli kimutatására fogni. A helyzet azonban az, hogy a bevételi oldal idei elmaradásai ugyancsak tetemes torzulásokat okozhatnak mind az idei, mind pedig a jövő évi költségvetésben. A pénzügyminiszter maga is elismerte, hogy az áfabevételek tervezésével komoly problémái akadtak az apparátusnak. A miniszter még az idei óvatos és konzervatív becslések ellenére is 60 milliárd forint áfaelmaradást vár; elemzők szerint ez legalább 100 milliárd forint lehet. Ezzel máris keletkezik egy olyan hiányzó tétel az idei büdzsében, amely aláássa a jövő évi bevételi előirányzat megalapozottságát. Az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy az elemzők sem látják pontosabban a várható áfabevételeket, mint a Pénzügyminisztérium (PM), de eddigi tapasztalataik alapján a tárca szakemberei rendszeresen alulbecslik ezt a tételt, így indokolt e helyt is pesszimistább előfeltételezésekkel élni.
Az OTP Bank közgazdászai szerint jövőre az áfa- és az szja-bevételek is nagyjából 100-100 milliárd forinttal maradnak majd el a tervezettől. A költségvetés tervezete szerint a nominális hiány jövőre 1580 milliárd forintra emelkedik. Ez többlet-finanszírozási igényt, vagyis az ideinél magasabb kamatkiadásokat jelent. Szintén bizonytalansági tényező, hogy a költségvetésbe betervezett kamatkiadások reálisak-e. Kötvénypiaci kereskedők például úgy vélik, a büdzsé tervezetében a PM alulbecsülte a hozamok várható alakulását, így szinte biztosan tarthatatlan ez a kiadási előirányzat.
További, a jövő évi költségvetésre leselkedő veszélyként jelentkezik az a – mondhatni – tervezési sajátosság, amely az idei, felülvizsgált büdzsébe is beleszámolta a Budapest Airport privatizációjából várt 350 milliárd forint egyszeri bevételt. Márpedig ezt jövőre vagy kiadáscsökkentéssel, vagy további vagyonértékesítésből származó bevétellel kellene kompenzálni ahhoz, hogy ne romoljon az ideihez képest az államháztartás helyzete.
Már ketyegő időzített bomba a hiány nagyságára nézve a Gripen vadászgépek elszámolása. Magyarország tíz év alatt fizeti ki a repülőgépek ellenértékét, azonban az Eurostat állásfoglalása szerint eredményszemléletben azt két év alatt – a gépek beérkezéséhez igazodva – kell elszámolni. Egyelőre széles sávban szóródik annak becslése, hogy ez mekkora mértékben dobja meg a hiányt (6,0-7,5 százalék), de az biztos, hogy a következő két évben ez esetben legalább évi 1,5 százalékpontnyi deficit lefaragást kellene végrehajtani, nem számolva az esetleges egyéb túllépések hatását.
Derült égből villámcsapásként érkezett Brüsszelből egy újabb figyelmeztetés: az EU-nak nem tetszik a regisztrációs adó magyar számításának metódusa. Az érv szerint az adó jelenlegi formájában nem tartalmazza a behozott gépjárművek amortizációját, azt a motor teljesítménye, a használt üzemanyag, valamint a kibocsátott káros anyag mennyisége alapján kalkulálják. Ennek következtében a behozott, használt autók regisztrációs adója magasabb lesz a belföldön eladott járművek adójánál. A kormány ráadásul az EU-országokból beérkező használt járművekre 25 százalékos különadót is kivet. Az unióból érkező kritika nyomán a PM-nek életbevágó fontosságú, hogy az adótörvények módosítása során átvigye a kifogásolt elemeket a jelenlegi szabályozásba, hiszen a 30 százalékkal megemelt regisztrációs adóból várja a költségvetés jövőre az áfacsökkentés ellentételezésének egy részét, 80 milliárd forintot.
LESÚJTÓ VÉLEMÉNY. A magyar intézményi befektetőket képviselő közgazdászokon túl a külföld egyik jelentős véleményformálója, a Standard and Poor’s hitelminősítő ügynökség szintén lesújtó véleményt formált a készülődő jövő évi költségvetésről. S nem mellesleg ezzel párhuzamosan 2012-re, vagy az utánra tolta ki az euró magyarországi bevezetésére vonatkozó várakozását. Öröm az ürömben, hogy az ügynökség egyelőre csak figyelmeztetett, s nem nyúlt a magyar devizaadósság jelenleg érvényben lévő besorolásához. Mindebből az következik, hogy a tavaszi parlamenti választások nyertesének – majd az őszi önkormányzati választások után – kemény és fájó intézkedéseket kell(ene) tennie. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jövő év a két választás miatt ebből a szempontból kiesik, s csak 2007-től lehetne elkezdeni a szükséges szerkezeti átalakításokat. Feltéve, ha addig nem érkezünk meg Mohácsra.
