Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke is kitérő választ adott arra a kérdésre, vajon folytatható-e a 25 bázispontos kamatvágások sorozata, amely lépésre legutóbb e hét eleji ülésén szánta rá magát a monetáris tanács. Az újabb kamatcsökkentésnek köszönhetően július 19-től a jegybanki alapkamat mértéke 6,75 százalék, az év eleji 9,5 százalékkal szemben.
 |
 |
|
Az elemzők többsége – miután a monetáris tanácstól szinte egyöntetűen mindenki negyed százalékpontos csökkentést várt – főként a nemzetközi környezet bizonytalansága miatt gondolja azt, hogy szűkül a jegybank mozgástere. Az olajár alakulása mellett regionális kockázati tényezőkkel is szembe kell nézni, mint például a szeptemberben esedékes lengyel választások. A jövő évi felső áfakulcs csökkentése miatt a 2006-os inflációt a szakemberek zöme „elintézettnek” véli, becsléseik szerint akár 1,5 százalékkal is visszafoghatja a fogyasztói árak növekedését a tervezett intézkedés. Éppen ezért úgy gondolják, hogy a jegybank 2007-re fordítja a figyelmét. Ez felértékeli a kormány és az MNB akkori közös inflációs célját, amelyről egyébiránt már megkezdődtek az egyeztetések.
A jegybank továbbra is árgus szemekkel figyeli majd az államháztartási folyamatok alakulást, bár – hasonlóan az Európai Bizottsághoz – nem zárta ki a 3,6 százalékos deficitterv teljesülését. A hét eleji kamatdöntéshez mellékelt kommüniké tanúsága szerint ugyanakkor a monetáris tanács a magyar gazdaság egyensúlyi kockázatainak csökkenéséhez a fiskális politika hatékonyságát rendeli alapfeltételül. Azaz olyan költségvetési politikát vár el, amely a jelentős bevételkiesést okozó adócsökkentési tervekkel együtt is biztosítja a kiadási és a bevételi oldal összhangját, a konvergencia programban vállalt fiskális konszolidáció teljesítését. Szintén meghatározó lesz a későbbi monetáris döntésekben a jövő évi költségvetés, különösen amiatt, hogy a kormány 200 milliárd forintra tervezett kiadáscsökkentését a jegybank kevesli. A monetáris intézmény szerint az adóhatások ellensúlyozása nélkül is elkerülhetetlen egy 300 milliárd forintos kiigazítás, így összességében 500 milliárd a szükséges korrekció mértéke.
