Az első ilyen, az egységes európai vasúti térség megteremtését célzó EU-csomag 2001-ben a határokon átlépő vasúti árufuvarozással foglalkozott. Ezt követte 2004-ben a második, amely többek között az Európai Vasútügynökség létrehozásáról rendelkezett, illetve a belföldi árufuvarozási piacokhoz való hozzáférésről, a vasútbiztonságról és az interoperabilitás megteremtéséről szólt – áll az Európai Parlament (EP) közleményében.
2012-től teljesen szabad a pálya
A vasúti személyszállítás liberalizációja a Georg Jarzembowski német néppárti képviselő által jegyzett jelentés legfontosabb pontja. A kérdés, hogy mikortól kötelező megnyitni a vasúti hálózatokat a versenytársak előtt. Az EP ezen a ponton jelentősen módosította az Európai Bizottság jogszabálytervezetét. Bár ez utóbbi 2010-es nyitást javasolt, a képviselők már 2008 január elsejétől liberalizálnák a nemzetközi személyszállítást. A belföldi személyszállítással az Európai Bizottság (EB) tervezete nem is foglalkozott, az EP szakbizottsága azonban ennek megnyitására is konkrét, 2012. január 1-jei időpontot javasolt.
Olajos Péter, az MDF EP-képviselője a javaslat újragondolását kérte az EP előkészítő bizottságától, mert szerinte a jogszabály elfogadásával néhány közép-kelet-európai nemzeti vasúttársaság csődbe jutna.
A képviselő közleményében leszögezi: úgy látja, a tagországok nagyon eltérő színvonalú vasúthálózattal bírnak, ezért a liberalizáció nem versenyt eredményezne, hanem erőfölényt, melynek eredményeképpen a nemzeti vasúttársaság – köztünk hazánké is – csődbe jutna, túlzott szociális, pénzügyi és politikai terhet róva az adott kormányokra.
Kártérítés jár, ha késik a vonat
A vasúton utazók jogairól és kötelezettségeiről szóló, erőteljesen módosított európai bizottsági javaslat legényegesebb újdonsága, hogy a belföldi utasoknak is kártérítés jár majd Az eredeti változatban csak a nemzetközi forgalomban kaphattak volna a póruljárt utasok kompenzációt. Ennek mértékét is módosították, így egyórás késés után a jegyár 25 százaléka, három óra után pedig háromnegyede jár vissza az utasnak.
A bérlettel rendelkező utasokat rendszeres késések és vonatkimaradások esetén ingyenjeggyel, árcsökkentéssel vagy az érvényesség meghosszabbításával kell majd kárpótolni az elfogadott szöveg szerint.
Egységes jogosítvány a mozdonyvezetőknek
Az EP támogatta az EB irányelvtervezetét, amely egységes minimális szakmai követelményeket és minősítési rendszert vezetne be a vasúti dolgozók számára. Az egységes európai vasúti térség megteremtéséhez elengedhetetlen a mozdonyvezetői szakképesítések harmonizálása és kölcsönös elismerése – áll többek között a Gilles Savary (francia szocialista képviselő) által jegyzett, nagy többséggel elfogadott jelentésben.
Ha ez megvalósul, akkor a magyar államvasút felülbírálni lesz kénytelen azt a gyakorlatát, mely szerint nők nem lehetnek mozdonyvezetők hazánkban. A vasúttársaság a mozdonyvezetők nagy fizikai terhelése miatt „óvja” a hölgyeket.
Árufuvarozás: bírságok helyett verseny
A lett Robert Zile által készített jelentéssel az EP visszadobta a vasúti árufuvarozásról szóló rendelettervezetet. Ennek előírásai ugyanis a képviselők szerint jelentősen megnövelnék a vasúti szolgáltatások költségeit és a közúti fuvarozás javára torzítaná a versenyt, ami épp ellentétes lenne a vasutak fejlesztésére irányuló tervekkel.
Az EB tervezete értelmében a vasúti árufuvarozóknak kötelező kompenzációt kellene fizetniük ügyfelüknek, ha nem teljesítik az előírt minőségi követelményeket, így például nem pontos az átadás, az érkezés, vonatot törölnek, vagy éppen megsérül a szállítmány.
A jelentés szerint a javasolt kompenzációs rendszer nem javítaná a minőséget, a meglévő nemzetközi szabályozás pedig már így is épp eléggé szigorú kötelezettségeket ró a vasúttársaságokra, sokkal szigorúbbakat, mint a közúti szállítókra. A képviselők a felesleges túlszabályozás és a büntetések kiszabása helyett inkább az új vasúttársaságok piacra engedésében, és így a fokozott versenyben, valamint a vasúti infrastruktúra fejlesztésében látják a jövőt.
