Draskovics Tibor e héttől kinevezett pénzügyminiszter cáfolta, hogy 2010-es eurócsatlakozásról beszélt volna az osztrák Der Standardnak. Ehelyett azt mondta – hangzott a cáfolat -, hogy a jelenlegi állás szerint a 2008 és 2010 közötti évek bármelyike szóba jöhet. Ugyanakkor továbbra is tartja magát az a hivatalos álláspont, hogy az ország az EU-csatlakozást követően „amilyen korán csak lehet”, belép az euróövezet előszobájaként emlegetett európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II.).
A külföldi elemzők mindenesetre úgy számolnak, hogy hazánkban 2009-ben kerül sor az euró bevezetésére, vagyis egy évvel korábban, mint Csehországban, illetve Lengyelországban – derült ki a londoni Reuters körkérdéséből. Tényként kezelik ugyanakkor, hogy a „visegrádiak” között elsőként, 2005-ben vagy 2006-ban találjuk magunkat az „előszobában”. A korai ERM II-be lépéssel kapcsolatos várakozás erőteljes leértékelődési nyomással jár együtt. A külföldi befektetőcégek 280 forint körül becsülik azt a középárfolyamot, amely az árfolyam-mechanizmusba lépéskor alakulhat ki az euróval szemben, holott a legutóbbi, novemberi felmérésben még csak 255-öt jeleztek előre (kedden, kora délután a kurzus 263,90 körül állt). Hasonló várakozást tükröz a Bank of Amerika elemzése: eszerint 51 százalék a valószínűsége annak, hogy a forint 5 százalékot meghaladó mértékben gyengül – ami egyezik a dél-amerikai országok besorolásával.
Az árfolyam alakulásában persze alapvető szerepet játszhatnak majd a magyar gazdaság „fundamentumai”. Egyelőre a kép igen vegyes. Az infláció januárban – az év eleji forgalmiadó-emelések hatását csak részben tükrözve – 6,6 százalék volt, 0,3 százalékponttal nagyobb az előzetes elemzői várakozásoknál. Decemberhez képest 2,1 százalékkal nőttek az árak, szemben
a 2003. eleji 1,2 százalékos drágulással. Elemzők szerint az élvezeti cikkek és az energia fogyasztásában késleltetve jön a feketeleves, így az év első hónapjaiban az infláció felgyorsulása várható.
A folyó fizetési mérlegben viszont a decemberi hiány 437 millió euró, szemben az egy évvel korábbi 637 milliós deficittel, így a mérleg október óta folyamatosan javul, már amennyiben a szükséges vámstatisztikai korrekciókat is figyelembe vesszük. A teljes 2003. évben 4,2 milliárd euró körüli deficit keletkezett, ami továbbra is óriási az egy évvel korábbi 2,8 milliárdhoz képest. A hiány GDP-hez viszonyított mértéke ugyanakkor számításunk szerint 5,6 százalék körüli, vagyis jóval kedvezőbb, mint az alig pár napja, Draskovics bizottsági meghallgatásán előre jelzett 6,5 százalék.
Az államháztartásban a januári 2,6 milliárd után februárra újabb 150-180 milliárd forintos hiányt prognosztizálnak a pénzügyi tárcánál, mivel a 98 milliárdra tehető „időarányos” deficitet a kamatkiadások 30 milliárddal, a márciusra átcsúszó fizetési határidő miatt várható jövedékiadó-kiesés pedig 42 milliárddal fejeli meg. A teljes idei évben a GDP 5,8 százalékának megfelelő, 1176 milliárd forint pénzforgalmi hiányt várnak, és ez mérséklődhet az uniós számbavétel szerint a GDP 4,6 százalékára.
