Jó néhányan meredtek hunyorogva az ég felé tartott új 2000 lejesekre 1999 augusztusában Románia-szerte. Védőszemüveg és kormozott üveg helyett ugyanis sokan a frissen megjelent első román műanyag bankjegyet használták arra, hogy azon keresztül csodálják az öt évvel ezelőtti teljes napfogyatkozást. A vadonatúj technológiával készült, sima felületű, világoskékben és rózsaszínben tündöklő, egy ujjbegynyi részen pedig teljesen átlátszó – kifejezetten a napfogyatkozáshoz időzítve kiadott – bankjegy már eltűnt a süllyesztőben. Azóta ugyanis olyannyira elveszítette az értékét, hogy mára ki is vonták a forgalomból.
HÓDÍTÓ MŰANYAG. Az illetékesek tehát nem a 2000 lejes anyagával voltak elégedetlenek, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az elmúlt években fokozatosan az összes román bankjegyet műanyagra váltották. A műanyag pénzt a lakosság hamar elfogadta, már csak azért is, mivel jóval praktikusabb a papírpénznél. Puszta kézzel elszakítani szinte lehetetlen, ráadásul a köznyelv szerint kibír egy teljes, 90 fokos mosási ciklust, sőt, forró kályhalapra helyezve is megtartja a színeit és a mintáját – mindössze harmadára zsugorodik és megkeményedik, azaz kulcstartónak még remekül használható…
2000 lejes bankjegy. Leáldozott a napja.
Sokan hasonlították persze játékpénzhez az új bankjegyeket, pedig azok valójában a papírpénznél technikailag lényegesen fejlettebbek, és jóval nehezebben is hamisíthatók. A műanyag lej ugyanis számos biztonsági elemet tartalmaz. Ilyen elsősorban maga a polimer, amiből készül, továbbá van benne kontúrnyomás, fémszál, vízjel, a már említett átlátszó betét és még egy sor más modern megoldás. Technikailag talán az egyetlen probléma a műanyag pénzzel a bankjegyek mérete. Azok ugyanis néhány centivel nagyobbra sikeredtek a korábbiaknál, így nem férnek bele a régi pénztárcákba.
A romániai viszonyokat nem ismerő, és azokkal hirtelen szembesülő külföldieknek persze a bankjegyeken sorakozó rengeteg nulla is szemet szúrhatott. Ez a sok nulla a kilencvenes évek első felében tomboló hiperinfláció miatt került a bankjegyekre. Bár hivatalosan továbbra is létezik az oroszlános pénzegység (leu – oroszlán, lei – oroszlánok) váltópénze, a bani, valójában a legkisebb címlet az 500 lejes alumínium érme, míg a legnagyobb az 1 milliós bankjegy. Így az országban ma mindenki milliomos, hiszen még a nettó minimálbér is 2,8 millió lejre rúg.
EGYSZERŰBBEN. A soknullás lejnek azonban hamarosan leáldozik a napja. Az elmúlt években a gazdaság fellendült, következésképpen az infláció is mérséklődött – ez év végére alighanem sikerül egyszámjegyűre leszorítani -, így a román nemzeti bank 2005. július elsejétől forgalomba helyezi az új, „nehéz lejt”, aminek a végéről négy nullát levág. Azaz a mostani 10 ezer lejből 1 lej lesz, az 5 ezer lejből pedig 50 bani. Ismét visszatér tehát a váltópénz, ezért a „nehéz lej” bevezetése után nem lesz többé szükség árkerekítésekre sem. „Szükség van a névérték csökkentésére, hogy jelezze egy inflációs ciklus lezáródását, s egy stabilitási periódus kezdetét” – magyarázta a tervezett lépést a minap Mugur Isarescu, a román jegybank kormányzója. Egyúttal egy szlogent is szárnya bocsátott: „Minden leegyszerűsödik”. A nemzeti bank adatai szerint a pénzcsere 30 millió dollárba kerül majd. A forgalomban lévő lejtömeg felét előreláthatólag 2005 végére kicserélik – a vásárlókat segítendő, az árakat már márciustól kötelező lesz egyidejűleg a régi és az új lejben is megadni -, majd 2006 végére már alig marad közkézen a jelenlegi bankjegyekből. Egyelőre nincs határidő arra, hogy meddig lehet majd a mostani pénzt használni.
A bankjegycserével és a nullák leszeletelésével a lej nemzetközi jelzése is megváltozik: a mai ROL helyett (Romanian Lei) ezentúl RON (Romanian New) lesz használatos a román fizetőeszköz jelölésére. Az új érmék is szakítanak az eddigi alapanyagukkal, az alumíniummal: acélból készülnek, palládium, nikkel és réz bevonattal. A bankjegyek anyaga – a polimer – ellenben megmarad, sőt a design is nagyon hasonló lesz a mostanihoz. A tervezők mindazonáltal egy fontos tanulságot levontak az eddigi tapasztalatokból: az új bankók – forró kályhalap nélkül is – sokkal kisebbek lesznek a jelenlegieknél. Pontosabban az euró méreteit fogják használni, így ugyanis az európai közös pénz bevezetésekor a bankautomatákat nem kell majd átállítani. Az eurócsatlakozást a bukaresti kormány optimistán 2012-2014-re várja, annak ellenére is, hogy az ország a valutaövezethez tartozás négy maastrichti kritériuma közül egyelőre csupán kettőnek – a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó feltételnek – felel meg. Isarescu azonban bizakodó. „A lej valós erősödése hozzájárul a valós konvergencia felgyorsításához” – vallja a jegybankelnök a reményeik szerint az euró érkezése előtti utolsó romániai pénzcseréről.
