 |
| A biatorbágyi építkezés. Utolsó simítások. |
Magyar rádiótól szokatlan német nyelvű reklám nvitálta augusztusban az egyik kereskedelmi csatorna hallgatóit egy parndorfi bevásárlásra. Arra emlékeztetett, hogy a világ vezető márkáinak termékeit akár fél áron lehet megvásárolni az osztrák „outlet-városban”. A régió kedvenc bevásárlóközpontjának tulajdonosa, a McArthurGlen tehát már a magyar konkurensek őszi nyitása előtt toborozta itteni vásárlóit.
A keleti régióban nem biztos siker az outlet. Csalódást okozott például az osztrák határ tőszomszédságában a cseh Excalibur Outlet Center indulása. Hiába volt csábító a nemzetközi márkák kínálata, ára, elmaradt a főleg a határon túlról várt roham.
Az uniós csatlakozás után sem csitult ugyanis az ellenőrző kedv az osztrák határon, s az eurocentekre is ügyelő osztrákoknak nem volt türelmük kivárni a többórás sort. Persze számos sikeres példa is akad. Miután hetekig húzódott az üzletnyitás Szlovákia első outlet áruházában, a várakozástól felajzott vevők szinte „kifosztották” a Pozsony közeli kiárusító-házat. Parndorf pedig a magyarok körében hagyományosan népszerűnek számít (lásd külön).
Az outlet lengyelországi sikere vérmes reményeket ébreszthet a magyar befektetőkben is. Ott az első outlet megnyitása nem külföldi cég, hanem poznani mérnökök fejében született meg 1999-ben. „A Handel című újságban olvastam a nyugati országokban működő outletekről, s arra gondoltam, miért ne hozzunk létre hasonló hálózatot a márkás termékeket favorizáló, de szűkebb költségvetésből élő lengyelek számára is” – mondja Mariusz Szeib, a lengyelországi outletek úttörője, a Semax Intertrade tulajdonosa. A Factory Outlet név alatt 2004-ben már a 14. üzletet nyitó cég tavalyi forgalma 63 százalékkal bővült, elérve a 12 millió zlotyt (3 millió euró), vagyis a csaknem telítettnek hitt lengyel kiskereskedelmi piacon szabad szegmensre bukkantak.
 |
| Bodó Gergely. „A két outlet még generálhatja is egymás forgalmát. |
Éppen a név irányította a lengyel piacra a szintén Factory cégér alatt működő spanyol Neiver figyelmét, amely 2002 decemberében Varsó külvárosában, a lakótelepekkel övezett Ursusban nyitotta meg az első külföldi outletet mintegy 10 ezer négyzetméteren. A sorban a brit The Outlet Company következik; e cég Gdanskban jelent meg, s további üzleteket is tervez az országban.
Itthon a kínálkozó piaci résre egyszerre két befektetői csoport is rávetette magát, és a tavasszal Törökbálinton a Strabaggal kooperáló GL Outlet, Biatorbágyon a konkurens Miller Developments a Raiffeisen Ingatlannal karöltve nekilátott egy-egy outlet-óriás építésének. A befektetők már első lépésben is 16,5 ezer, illetve 13,5 ezer négyzetméteres áruházat építettek, de egyik vetélytárs sem rejti véka alá, hogy hamarosan közel 30 ezer négyzetméteresre akarja „felhizlalni” a beruházását.
 |
| A törökbálinti központ. Novemberi start. |
Bár a szakemberek szerint a piacon bőven megfér majd a két szomszéd (hiszen Magyarországon a ruházati termékek vásárlása több mint 30 százalékkal növekedett az elmúlt 3 évben), már az amúgy csendes építkezés sem volt viharok nélküli. Konfliktust okozott, hogy mindkét áruház szinte azonos névvel, Budapest Outlet Centre, illetve Budapest Outlet Center elnevezéssel indította a bérlőtoborzót. A sok galibát okozó névazonossági vita lezárult, azóta Törökbálinton a GL Outlet nevet használják.
A biatorbágyi Budapest Outlet Center fejlesztői lapzártánk után, október 6-án mutatják be a sajtónak a beruházást. Tilki Róbert, a bérbeadásért felelős GVA Hungary Kft. igazgatója azt nem tudta elárulni, hogy a 6 milliárd forintos beruházásnak hány év alatt kell megtérülnie. Az azonban már kiszivárgott, hogy a beruházás második, 14 ezer négyzetméteres bővítési üteme akár már jövő-
re elkezdődhet.
 |
 |
|
|
|
Parndorf nem fél a konkurenciától
Egyelőre nem érződik az uniós bővítés hatása a parndorfi outlet központ (teljes nevén McArthurGlen Outlet Design Center) forgalmán. Thomas Reichenauer igazgató szerint az itt vásárlók 28-30 százaléka továbbra is a szomszédos országokból jön, s közülük is az elsők a magyarok, 15 százalékkal. Vagyis az áfa-visszatérítés megszűnése nem vette el az új tagországok lakosságának kedvét az itteni bevásárlástól, sőt, a forgalom 21 százalékkal nőtt. Ez persze azzal is összefügg, hogy a magyar és a szlovák határ közelében lévő, az A4-es autópályán remekül megközelíthető, parkolási lehetőséget is kínáló mézeskalács-városka egyre bővül, s immár 90 boltban kínálnak világszerte ismert márkacégek az eredeti árnál 40-50 százalékkal olcsóbban hibátlan állapotú maradék portékát. Ez utóbbi körülményt, mármint hogy a boltok választéka leginkább olyasmi, ami máshol nem kelt el, az érintett cégek nem verik nagydobra, s a vásárlóközönséget nem is igen érdekli – az árakból gondolhatja, hogy nem a legfrissebb kollekció darabjait kapja. A központ hatodik születésnapjára a vezetésnek ismét sikerült megszereznie az Ausztriában rendkívülinek számító késő éjszakába nyúló nyitvatartási engedélyt, így azon az augusztusi estén 11 óráig kavargott a tömeg a boltok között, s az A4-es e szakaszán, a levezető pályán gyakorlatilag este hat után állandósult a dugó. A születésnap örömére 20 ezren vásároltak Parndorfban – szemben egy-egy jó hétköznap 14 ezres számával. Reichenauer számára nem meglepő, hogy a nagy siker láttán máshol is nyílik hasonló központ. A Budapest vonzáskörzetében lévőnél beindul közelebbi konkurencia is, a szintén alsó-ausztriai, Bécstől délre eső Leobersdorfban. A Leoville nevű központot egy év múlva nyitják, s elsősorban a környék vásárlóerejére számítanak. A parndorfi központ vezetői nem félnek a konkurenciától, amit egyébként természetes jelenségnek tartanak. A központ hatóköre igen messze nyúlik, még németországi vásárlókra is számíthat, nem beszélve a környéken – Burgenlandban vagy a Fertő tónál – üdülőkről, és a bécsi turistákról. Minden azon múlik, milyen és hány márkacég tartja előnyösnek az üzletnyitást – ez volt Parndorfban is a legnagyobb kérdés. Hogy lesz-e további bővítés, az a forgalomtól függ; ha folytatódik a vásárlói roham, akkor bizonyosan.
SZÁSZI JÚLIA, BÉCS |
|
|
|
|
|
|
Tilki Róbert méltán derülátó, hiszen a GVA Európában több outlettel is foglakozik (és a biatorbágyi áruház „feltöltöttsége” is már csaknem 70 százalékra tehető, ennyi bérleményt adtak ki). A lengyel tapasztalatok alapján kalkulálták a magyarországi 1,5 millió vásárlós éves forgalmat is. Az eredeti árhoz képest a legalább 30 százalékos árcsökkentést belefoglalták a bérlői szerződésekbe, de a szakember bizonyos termékkörökben akár 50-70 százalékos árcsökkentést is reálisnak tart, s azt várja, hogy ennek révén már 2005-ben elérik a 2 millió látogatót. Az árfekvés azonban így is magasabb lesz, mint a hipermarketekben, vagy éppen a kínai piacokon.
„A bérlemények belső kialakítása után már csak az árufeltöltés marad hátra” – számolt be a nyitás előtti utolsó simításokról Bodó Gergely, a novemberben startoló törökbálinti GL Outlet Kft. kereskedelmi igazgatója. A bérlők toborzása is jól áll, hiszen már nyitás előtt két hónappal 30-40 százalékban gazdára találtak az üzlethelyiségek. Így akár még az idén Törökbálinton is elérhetik a 60-70 százalékot. A tervek szerint egy-másfél év felfutás után 90 százalékos lesz a törökbálinti központ bérleményeinek kihasználása, s évente 1,5 millió látogató keresi majd fel.
Mindkét központ fő célközönségét az autós családok alkotják (a szülők mellett a 10 éves gyermektől egészen a nyugdíjas nagyszülőkig), de mindkét áruház buszjárat indítását is tervezi. Bodó szerint az azonos vásárlói körnek nem látja majd kárát egyik áruház sem, még akár generálják is egymás forgalmát, mert aki veszi a fáradtságot, hogy kiautózzon az egyikbe, valószínűleg felkeresi majd az alig 3 kilométerre lévő másik áruházat is.
Alapvetően kétféle bérlő települ be az outletekbe. Egyrészt azok a nagy márkák, amelyek saját áruházzal, szaküzletlánccal is rendelkeznek Magyarországon, de az 1-3 szezonnal ezelőtti bennragadt készleteiket, a kishibás termékeket nem a saját láncukban akarják kiárusítani. A másik típus az a márka, amelyik még nem telepedett meg az országban, és a drága belvárosi üzletnyitás helyett jutányos bérleményben próbál szerencsét. Az már a parndorfi üzletközpont tulajdonosának magyarországi hirdetésén is látszik, hogy az outlet-verseny nemzetközi lesz. A határon túli vetélkedésben pedig 7 százalékponttal eleve rosszabbul állnak a magyar outletek, mert az osztrák 18 százalék helyett nálunk 25 százalék az áfa. Bodó Gergely mégis biztos abban, hogy az adókülönbséget versenyképesebb árakkal ellensúlyozzák majd a bérlők.
„Változást hoz majd, de biztosan nem fogja felforgatni a két outlet a hazai ruházati piacot” – előlegezi meg Bodó Gergely. Egyik márkának sem áll érdekében, hogy saját belvárosi áruházának konkurenciát okozva csökkentse a forgalmát a leértékelt, kiárusított termékekkel. A szakember előrejelzésénél ígéretesebb a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése, amely szerint a ruházati cikkek vásárlóinak érdeklődése a kínai piacoktól egyre inkább a hipermarketek, a hozzáértő eladókat foglalkoztató szaküzletek és az áruházak felé fordul. A piac nő, a ruházati cikkek forgalma 2003-ban 7 százalékkal bővült, s elérte a 339 milliárd forintot.
|
|
|
|
Bérlők és indokaik
ROLAND DIVATHÁZ RT. A különféle márkák magyarországi forgalmazója mindkét outlet centerben bérel üzlethelységet; az árusítás differenciált lesz. A Budapest Outlet Centerben a Roland, a MaxMara és a későbbiekben a Tommy Hilfger márkák, míg a GL Outletben a McGill és a Hugo Boss márkák lesznek megvásárolhatóak. „Noha a cégnek ez az első kísérlete az effajta kereskedelemmel, mégsem tart tőle, ugyanis az egész világon jól működő rendszer nagyszerűen idomult a megváltozott vásárlói szokásokhoz” – véli Balog Gyöngyi kereskedelmi vezető. „Itt a korábbi kollekció kultúráltan kínálva, új sortimentbe rendezve kelendő lehet” – mondja a vezető, aki évente 150-170 milliós forgalmat vár ezektől az üzletektől, úgy hogy termékeit minimum 30, maximum 50-70 százalékos árleszállítás mellet kínálja.
LEVI’S. A Budapest Outlet Centert választó Levi’s árukínálatát a szezonból épp kifutó termékek és az annál régebbiek teszik ki, ezek minimum 40 százalékkal olcsóbbak, mint „fénykorukban”. Az árukészlet mutat hasonlóságot a parndorfi üzletükkel, de mivel Magyarország a kelet-európai régióhoz tartozik – Ausztria pedig a némethez -, lesznek eltérések a választékban. Míg a márkaüzletekben a célcsoport a 15-35 éves fiatalok alkotják, addig az outletben akár 40 év felett is várják a vásárlókat. A cég évente 150 millió forintos forgalmat remél, 10 ezer vásárlóval számolva a közel 15-20 ezer eladott árucikk után. A Levi’s a megnövekedett vásárlói igények ismeretében vágott bele az új üzletbe, de a ruházati piac átrendeződését, a vásárlói szokások gyökeres megváltozását nem várja.
ADIDAS. A Budapest Outlet Center kiválasztása a sportszergyártó esetében nemzetközi döntés eredménye volt, melyet nagyban befolyásolt a velük társként ide szerződő cégek névsora. „A bizalmat keltő bérlőtársak mellett a befektetői csoport is garancia” – húzza alá Császári Attila, az Adidas Budapest Kft. marketingigazgatója, aki hozzáteszi, cége nem engedheti meg magának, hogy kimaradjon az itteni outlet piacból. Ha ugyanis távol maradnának a nyitástól, a versenytársak olyan előnyhöz jutnának, amit utóbb nem győznének lefaragni. Áruik egy szezonnal kullognak majd az éppen aktuális portfólió mögött, de mivel a szezonváltás a színek megújulásáról és nem elsősorban a futócipők, tréningnadrágok radikális újjászületéséről szól, nem lesz divatjamúlt az, aki itt szerzi be sportruházatát, viszont legalább 30 százalékkal fizet kevesebbet. Császári Attila szerint az új értékesítési hely forgalma csak elenyésző részét teszi majd ki az aktuális termékeket forgalmazó boltokénak.
EGY KÍVÜLMARADT: SKINY. Nem képviselteti magát a hamarosan nyíló két outlet store egyikében sem a plazákban aktív jelenléttel bíró, fehérneműt, fürdőruhát és hálóruházatot forgalmazó Skiny Kereskedelmi Kft. Ennek oka, hogy 2005-ben saját tulajdonú outlet store megnyitását tervezi, igaz, csupán 40 négyzetméteren, s 30 százalékos árengedménnyel. Hogy miért nem a nagyhalak köré szerveződik a cég? Pócsik Benedek, a kft. vezetője szerint ennek anyagi korlátai vannak, illetve az, hogy elsősorban a jelenleg 6 üzletből álló láncukat kívánják bővíteni.
KITZINGER SZONJA |
|
|
|
|
|
|
