Tövig nyomta a féket az euróövezet igazdasága az idei harmadik negyedévben. A tizenkettek GDP-je az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint a július-szeptemberi három hónapban az előző negyedévhez képest alig 0,3 százalékkal bővült, azaz 0,2 százalékponttal szerényebb mértékben, mint az előző negyedben. Az egyik legkellemetlenebb hír alighanem a korábbi robusztus franciaországi növekedés megtorpanása: a második negyedévi 0,6 százalékos gyarapodás után Párizs az év harmadik negyedében mindössze 0,1 százalékos GDP-bővülésről adhatott számot.
Az év eleji fellendülés tehát gyorsabban kifulladt, mint azt az elemzők várták. Ez pedig még inkább rámutat a továbbra is megoldatlan európai strukturális hiányosságokra, hiszen ahogyan a fellendülést is külső tényezők hajtották, a prognózisoktól jócskán elmaradó növekedési adatok is azt jelzik, hogy az öreg kontinens veszedelmesen kiszolgáltatott az olyan külső körülményeknek, mint a rekord magasságú világpiaci olajárak és a globális gazdaság lassulása. Mindez pedig csak tovább fokozza majd az Európai Központi Bankra (ECB) nehezedő nyomást, hogy tegyen végre valamit az euró dollárral szemben tapasztalható erősödésének megállítására – a közös európai fizetőeszköz minden korábbi csúcsot megdöntve 1,30 dollár fölött is járt az elmúlt napokban -, ami az első számú fenyegetés az európai exportra nézve. Az „euróhatás” érzékeltetésére a legjobb példa az amúgy is „gyengélkedő” német gazdaság, amelynek idei bővülése jórészt éppen az exportnak volt köszönhető. Annak visszaesése nyomán viszont Németország GDP-je is mindössze 0,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, mi több, Berlin a második negyedévre vonatkozó 0,5 százalékos növekedési adatot is lefelé módosította 0,4 százalékra. (Az ECB egyelőre kizárja, hogy belátható időn belül kamatemelést hajtana végre.)
Elemzők mindazonáltal az év végére kisebb erősödést várnak, miután a globális gazdaság a lassulás ellenére is képes a jelenleginél nagyobb mértékű európai exportot befogadni. Ráadásul Németország azzal biztatja az unió többi tagországát – és önmagát -, hogy a legfrissebb adatok szerint valamelyest nő a belföldi kereslet, és olyan, az elmúlt években a legmélyebb poklot is megjárt cégek jelentenek vaskos nyereséget, mint például a Deutsche Telekom. Az eurózónában más pozitív példák is vannak: a spanyol GDP a harmadik negyedévben 0,6 százalékos bővülést produkált, Finnország pedig úgyszintén várakozások felett teljesít, ezért mind az idei, mind a jövő évi növekedési előrejelzését följebb kanyarította.
