Nem erősíti a magyar adórendszer az ország versenyképességét – fogalmazódott meg a napokban két, nemzetközi szereplők részvételével tartott hazai rendezvényen is. Az Economist Conferences hatodik üzleti kerekasztal-megbeszélésén Némethy László, az Euro-Phoenix vezérigazgatója, a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke egyenesen úgy fogalmazott: „Magyarországnak viszsza kell fognia kormányát, hogy az ne hátráltatója, hanem hajtóereje legyen a versenyképesség javításának; ehhez viszont versenyezni kell az idővel.” Némethy szerint a magas effektív adómérték csökkentésének folyamata megakadt a halmozódó költségvetési deficit és a maastrichti kritériumok teljesítésének kényszere miatt. Úgy vélte, a megtakarításoknak a költségvetési szektor megreformálásából kell származniuk, míg a másik oldalon emelkedő adóbevételeket eredményezhet a gazdasági növekedés, illetve az adócsökkentések okozta pozitív visszacsatolás.
A KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó cég évzáró sajtótájé-koztatóján Robert Stöllinger, a magyarországi társaság ügyvezető partnere hívta fel a figyelmet arra, hogy a régió országaiban már nem nálunk a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa, miközben a legmagasabb az általános áfakulcs. Emellett a helyi iparűzési adó és a jókora tb-járulékok sem javítják az ország versenyképességét.
Az Economist rendezvényén úgy tűnt, mindezzel a kormányzat is tisztában van. Draskovics Tibor pénzügyminiszter legalábbis ígéretet tett a további adócsökkentésekre, kijelentvén: „Személyes célomnak tekintem, hogy 5 százalékponttal csökkentsük az áfát és a társadalombiztosítási járulékot.” A pénzügyi tárca vezetője szerint mindezt a kormány a maastrichti kritériumok teljesítésével járó nehézségek ellenére is tervbe vette. Ám a jövőre vonatkozó vállalásokkal kapcsolatban óvatosságra inthet, hogy az általános makrogazdasági helyzetet Nenad Pacek, az Economist Corporate Network igazgatója így összegezte: „A mai eszmecsere alapján azt tanácsolnánk a magyarországi tevékenységekért felelős területi igazgatóknak, figyelmeztessék vállalatuk felső vezetőit arra, hogy Magyarországnak komoly tennivalói vannak a gazdasági egyensúlyhiány korrigálása terén, és hogy ez a helyzet általában hátrányosan hat a helyi kereslet alakulására. Emellett a forint is gyengülhet, amint a piac rájön az egyensúlyhiány tényleges mértékére, illetve amikor csökkennek a kamatlábak.”
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
