Sok más nemzetközi vállalat viszont bármikor a vezető politikai hírek szereplőjévé válhat, ha Iránnal üzletel. Létezik ugyanis egy törvény az Egyesült Államokban, amelynek alapján Washington szankcionálhatja mindazokat a nem amerikai társaságokat, amelyek az iszlám ország energiaszektorába befektetnek. Ezt a jogszabályt egyelőre nem alkalmazták, de a Teherán és Washington között éleződő feszültség láttán nem zárható ki, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik.
A Fehér Ház következő célpontja – az amerikai feltételezések szerint atomfegyver kifejlesztésén fáradozó – Irán. Még akkor is, ha egy újabb Öböl-háborúra aligha kell számítani. Elvégre Irán nem Irak: nem csupán négyszer nagyobb és háromszor népesebb annál, és az elmúlt évtizedben nemzetközi szankciók sem gyengítették. Másfelől, az Egyesült Államok minden egyes amerikai katonával, akinek az életét Irakban gerillatámadás oltja ki, távolabb kerül egy újabb háború elindításától. Nem véletlen, hogy George W. Bush az Európai Uniót sürgeti: segítsen jobb belátásra bírni Teheránt.
Irán persze azóta ott van Washington célkeresztjében, hogy Bush elnök Irak és Észak-Korea mellett a „gonosz tengelyének” harmadik tagjaként megnevezte. Elemzők pedig már az iraki harcok idején megjósolták, hogy Bushnak akkor a legjobbak az esélyei a jövő évi újraválasztásra, ha 2004 őszéig fenntartja a cselekvésre kész harciasság hangulatát. A Fehér Ház minden jel szerint hallgat a „jó tanácsra”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
