Ha a közgyűlési határozatokat a cégbíróság eddig nem jegyezte be, akkor várhatóan – a felügyeletnek „köszönhetően” – már nem is teszi meg. Vagyis nincs a Pannonplastnak legitim igazgatósága. Ekkor új közgyűlést kell összehívni, ahol mások lehetnek a szavazati arányok. Ha a bejegyzés megtörtént, akkor azt a határozat alapján bármely részvényes megtámadhatja. A Britton szerint azonban azzal, hogy bírósághoz fordulnak, a felügyelet határozata sem hatályos. Így az ügy akár évekig is elhúzódhat. Ekkor pedig az eredeti állapot aligha állítható vissza.
Tisztázásra vár a K&H Bank és brókercége szerepe is az ügyben. Vajon mennyire működik a „kínai fal” a cégnél, azaz valóban nem szivárogtak-e ki információk az ügyfelekről és stratégiájukról, esetleg nem éppen itt voltak-e az ötletgazdák? Azon sem nagyon lepődne meg senki, ha a felügyelet alapos vizsgálatot indítana a brókercégnél.
És persze az állami szerveknek is meg kell vizsgálniuk – és a lehető leghamarabb a nyilvánosság elé kell tárniuk – az Állami Autópálya Kezelő Rt. szerepét az ügyben. Bár a cég biztosan nagyon vigyázott, hogy ne sértsen törvényt, vajon etikus-e, hogy hitelt biztosít magáncégek részvényvásárlására? Valóban nem tudott arról, mire megy a pénze, és csak az elérhető hozam érdekelte? Ha mégoly naivan vett is részt a „játékban”, akkor ez 500 millió forint esetében kellő gondosságnak nevezhető-e?
A legfőbb kérdés azonban az, hogy megfelelően működnek-e a tőkepiaci jogszabályok, biztosítják-e a fair play lehetőségét, vagy csak a szabályozás alól kibúvók juthatnak célba.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
