Gazdaság

Idegen kezekben

A hazai vállalatok a logisztikai tevékenységek közül elsősorban a raktározást és a belföldi szállítást végzik házon kívül.

Először nem örült a raktározás kiszervezésének Vass Gergely, a Jansen Cilag (JC) – a Johnson & Johnson Kft. gyógyszer-kereskedelmi divíziójának – logisztikai vezetője. „Úgy gondoltam, hogy a raktár kényes terület, amit jobb házon belül tartani” – idézi fel három ével ezelőtti aggodalmait Vass, aki azóta, az eredmények alapján megbarátkozott az outsourcinggal. A divíziónál a késztermékek raktározása mellett a partnereknek való kiszállítást intézi külső cég.


Idegen kezekben 1

A raktározási tevékenységet a jobb minőség elérése reményében adták ki. A divízió korábbi raktárai ugyanis nem voltak megfelelőek: a csoport más részlegeivel közösen tárolták az árukat. Az eltérő vevőkör miatt más volt a szállítások gyakorisága, nem is beszélve arról, hogy a gyógyszerek tárolásánál sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, mint a babaápolási cikkeknél.

Egyre több hazai cég dönt úgy, hogy az alaptevékenységére koncentrál, s a logisztikát ehhez jobban értő külső partnerre bízza. A KPMG Consulting Kft. 29 vállalatot és 23 logisztikai szolgáltatót átfogó hazai logisztikai outsourcing felmérésében (lásd keretes írásunkat) a megkérdezett vállalatok közül a legtöbben (66 százalék) a raktározást és a vámkezelést szervezték ki. A belföldi fuvarozást 62 százalékuk, a belföldi disztribúciót 55 százalékuk adta külső kezekbe.

LOGISZTIKAI MIX. Léteznek azonban kevert megoldások is. Vegyes rendszerben működteti a logisztikai tevékenységet a Pepsi Fővárosi Ásványvíz- és Üdítőipari Rt.: az ország egyes területein házon belül, máshol külső partnerekkel végezteti a raktározást és a szállítást. „Mindig a leghatékonyabb megoldást keressük. A döntésnél az adott terület sajátosságait, a bolthálózat sűrűségét, a szállítási volumeneket vesszük figyelembe” – számol be Barta Zsolt pr-vezető. Ahol külső cég végzi a szállítást, ott a raktározást is kiadják. A Pepsi azokon a vidéki területeken, ahol maga látja el a szállítási feladatokat, több esetben úgynevezett átrakodó rendszerben oldja meg az áruk célba juttatását: a telephelyekre az éppen aznap szükséges mennyiségben, kamionokkal érkeznek a termékek, amelyeket kisebb autókra rakodnak és azonnal továbbítanak a megrendelőknek. A tíznél több szállítási terület nagysága változó, sőt, a határok a hatékonyság növelése érdekében időnként átrendeződhetnek.

 

A logisztikai kiszervezés nehézségei*

A partnerkeresés során:
• annak meghatározása, hogy a logisztikai szolgáltató megfelel-e a követelményeknek 4,0
• a logisztikai szolgáltatóval szembeni követelmények meghatározása 3,1
• a lehetséges partnerek körének meghatározása 2,4

A rendszer megtervezése során:
• az együttműködés folyamatainak kidolgozása 3,6
• az IT infrastruktúra megtervezése 3,6
• megállapodás a szerződés tartalmáról 3,2
• szállítási és raktározási infrastruktúra megtervezése 2,7
• a vezetés elkötelezettségének megnyerése 2,7
• megállapodás az alkalmazandó teljesítménymutatókról 2,7
• a kiszervezendő tevékenységek meghatározása 2,2

A megvalósítás során:
• a támogató IT infrastruktúra üzembe helyezése 3,8
• az üzleti folyamatok összehangolása a partnerrel 3,5
• a logisztikai szolgáltató projekt menedzsmentje 3,0
• a meglévő raktárak bezárása 2,8
• a vezetés elkötelezettségének megszerzése 2,8
• a teljesítménymérés adatforrásának meghatározása 2,5
• a feleslegessé váló alkalmazottak kezelése 2,3
• az alkalmazottak átadása a logisztikai szolgáltatónak 2,3

Hogyan változtak a megbízó logisztikai költségei a kiszervezés után?
• csökkentek: 54 százalékuknál (átlagosan 9,8 százalékkal)
• növekedtek: 32 százalékuknál (átlagosan 9,1 százalékkal)*
• nem tudják, mert korábban nem mérték: 14 százalékuknál

* Vállalatvezetők által adott osztályzatok átlaga (1-leg-könnyebb, 5-legnehezebb.) ** Ezekben az esetekben a kiszolgálási színvonal is mindig javult Forrás: Logisztikai outsourcing Magyarországon, KPMG Consulting, 2003.

A kiszervezett területeken a Pepsi hosszabb előkészítés és tárgyalások során választotta ki disztribúciós partnereit, s a szerződéseket rendszeresen felülvizsgálják. A kiszervezett tevékenység visszavételére azonban még nem volt példa.

Nem teljesen vág egybe a megrendelők és a szolgáltatók véleménye arról, hogy a cégek milyen tényezők alapján választanak logisztikai partnert. A KPMG felmérésében az előbbieknél a kedvező ár volt a döntő, míg a szolgáltatók szerint ez csak a sokadik szempont. A logisztikai cégek a szakértelmükre büszkék, a megrendelők toplistáján viszont ez az érv hátul szerepel. Mindkét csoport igen fontosnak tartja azonban a választásnál az ajánlott kiszolgálási színvonalat. A megrendelők a kapcsolat legfontosabb sikertényezőjének az alaposan szabályozott szerződést tartják, a szolgáltatók pedig a megbízó felső vezetőinek elkötelezettségét.

A MI RAKTÁRUNK. A JC mindenképpen olyan logisztikai szolgáltatót akart találni, amelynek már vannak gyógyszeripari tapasztalatai. A három évvel ezelőtti döntés idején ez a paletta még szűk volt, s a szóba jöhető néhány cégtől árajánlatot kértek. A választás fő szempontja volt, hogy ez legyen a szolgáltató fő profilja, s hogy képes legyen a divízió belső szabályozását alkalmazni. Ez biztosítja ugyanis, hogy a raktárban minden ugyanúgy történjen, mintha házon belül intéznék. „Napi kapcsolatban vagyunk a raktárunkkal, gyakran magam is kimegyek körülnézni” – mondja Vass, akinek megfogalmazásából kiderül, hogy a kiszervezés dacára az anyacég a magáénak tekinti ezt a funkciót.

„Az outsourcing bizalmi kérdés” – hangsúlyozza Sánta Sándor, a Stollwerck Budapest Kft. logisztikai igazgatója. „Fontos, hogy a partner a sajátjaként kezelje a tevékenységet, s átérezze azokat a feladatokat is, amelyekre a szerződéskötés során esetleg még nem gondoltunk.”

E társaságnál 1999 óta külső partner végzi a raktározást és több mint tíz éve a szállítmányozást. Az első időszak nem múlt el konfliktusok nélkül, akadtak gondok a komissiózásnál éppúgy, mint a selejtek kezelésénél. Az évenkénti szerződésmódosításokba azután már az új feladatokat is bevették. Idén – a lehetséges szolgáltatók megpályáztatása után – az eddig külön kézben levő szállítmányozást és raktározást ugyanazon cégnek adták, mivel így jobban érvényesülnek a szinergiák.


Idegen kezekben 2

ELLENŐRZÉS. A kiszervezéssel szembeni bizalmatlanság egyik oka a kisebb kontroll. A vállalatok ezért rendszeresen ellenőrzik és mérik a szolgáltatók teljesítményét, hogy az csakugyan ugyanúgy, vagy magasabb színvonalon történik, mintha házon belül tartották volna a feladatot. A JC a szolgáltatás minőségét – a már említett szúrópróbaszerű látogatások mellett – negyedévenkénti leltározással, évi audittal és a partnerek visszajelzései alapján is ellenőrzi. A divízió összességében elégedett a kiszervezéssel, amely olcsóbbnak és magasabb színvonalúnak bizonyult, mint a korábban házon belül végzett tevékenység. Ennek egyik bizonyítéka, hogy – noha háromévente új ajánlatokat kérnek a logisztikai cégektől – megmaradtak a korábbi szolgáltatónál.

A Stollwercknél az év elején meghatározott, sokféle mutatóval körülírt célok teljesüléséről a logisztikai partner és a szolgáltatás belső vevője havonta értékelést készít, ezeket közös megbeszéléseken vetik össze, s a tanulságok befolyásolják a következő havi működést. A társaság költségei csökkentek a kiszervezéssel, s emellett a szolgáltatási színvonal is javult: míg 1998-ban 100 megrendelésből 94-95-at voltak képesek teljesíteni, ez az arány mára 100-ra ment fel. Csökkent a raktárban keletkező selejt aránya is. A kedvező eredmények alapján egyszerűsítéseket is lehetett tenni, s a korábbi félévenkénti leltározás helyett átálltak az évenkéntire.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik