Egy amerikai start-up vállalkozásnak azonban sikerült az elméletileg is megvalósítható legkisebb billentyűzetet előállítania: vetíthető, a mobilkészülékekkel használható kezelőfelületet fejlesztettek ki.
A Canesta megoldásában a vörös lézerfénnyel megjelenített billentyűzetet kezelő személy ujjainak mozgását infravörös szenzorok érzékelik, így a felhasználó sík felületeken – például asztallapon – ugyanúgy gépelhet, mint egy valóságos billentyűzeten. S hogy az illúzió teljes legyen, a rendszer minden leütésre régimódi billentyűhangot is generál.
Vetített billentyűzet. Klaviatúra az asztallapon.
A Canesta rendszere tenyérszámítógépek és mobiltelefonok és tábla-PC-k operációs rendszereihez is idomul, s a cég jelenleg a japán NEC hardvergyártóval együttműködve a tábla PC-kben használható változat fejlesztésén is dolgozik. Célja, hogy a virtuális billentyűzetet beépíthető chipkészlet formájában az összes hordozható eszközben elterjessze. Minderre akkor lesz esélye, ha a kézigépekről lebonyolított e-mailforgalom a maihoz képest alaposan megnő: a felhasználók adatbeviteli igényeit ugyanis jelenleg többé-kevésbé kielégíti az érintőképernyő.
Hasonló szellemklaviatúrával egyébként a 2002-es CeBIT-en már a Siemens is megjelent. A német gyártó a VKB nevű, amerikai bejegyzésű izraeli cég szabadalma alapján állította elő az infra-billentyűzetet, amely ugyanazon az elven működik, mint a Canesta megoldása – a Siemens a mobileszközökhöz csatlakoztatható, gyufaskatulyánál is kisebb kivetítőt 150 dollár körüli áron kínálja majd.
