A szeptember 11-es sokk után az amerikaiak figyelme szinte azonnal Afganisztánra terelődött. Az USA meghirdette az terrorizmus elleni globális háborút és ezzel egyidőben elindították a “Tartós szabadság” hadműveletet. Az “Operation Enduring Freedom” Afganisztánba (majd a közel-keleti területekre) indított háború hivatalos neve. Az USA elleni közvetlen támadások után Bush elnök elsődleges célja a merényletekkel gyanúsított al-Kaida terrorszervezet kiképzőtáborainak elpusztítása és a csoport démonikus vezérének, Oszama bin Ladennek likvidálása volt.
A háború a merényletek után szinte azonnal elkezdődött – 2001. október 7-én hajnalban összehangolt amerikai és brit légi támadás indult Afganisztán ellen. A csapatok hetek alatt megfosztották hatalmától a Kabult és az egész országot uralma alatt tartó tálib rezsimet, melynek vezetői végül a szomszédos Pakisztánig menekültek. A 2004-es választásokon az újonnan alakult Afganisztáni Iszlám Köztársaság már önmaga dönthetett választott képviselőiről és helyezte az átmeneti kormány vezetését Hamid Karzai kezébe.
A Bush-adminisztráció gyors katonai sikerként könyvelhette el az afganisztáni tálib hatalom összeomlását, ekkor még úgy tűnt, hogy pusztán fegyveres erővel sikerült megoldani a konfliktust, az új kormányzat felállításával pedig kezdetét veheti Afganisztán demokratizálása és felvirágoztatása. Ez azonban, nem így történt, a háború nemsokára elvesztette korábban élvezett széles körű támogatását, Barack Obama pedig már rossz szájízzel örökölte meg az “Új Vietnámot”.
A tálibok ellenei háború nagy fordulata akkor következett be, amikor 2011. május elején az amerikai katonák lelőtték Oszama bin Ladent. A hírt maga Barack Obama jelentette be. Az évek óta keresett tálib terroristavezért Pakisztánban, az Abbotadabad tábornál, Iszlamabád közelében kapták el. A tengerészgyalogság is részt vett az akcióban. A tűzpárbajban fejbe lőtt bin Laden holttestét elhozták a helyszínről, s mint később kiderült – muszlim szokás szerint – a tengerbe temették.
Az amerikai közvélemény fellélegzett az terroristavezér halálának hírére. A Pew Research Center és a The Washington Post által május 2-án végzett közvélemény kutatás szerint az amerikaiak 72 százaléka megkönnyebbült, 60 százalék büszke, 58 százalék pedig boldognak mondja magát, csak mintegy 16 százalék fejezte ki félelmét bin Laden vezér halálával kapcsolatban.
A háború nem csupán emberi, de tetemes anyagi áldozattal is járt. 2009-ben az amerikai Védelmi Minisztérium 50%-kal emelte az Afganisztánra fordítandó kiadás összegét, mely egy hónap alatt 4,4 milliárdról 6,7 milliárd dollárra kúszott, a csapatok létszáma pedig 44 ezerről 84 ezerre nőtt. Érdekes adalék, hogy a 2010-es év során az USA majdnem annyit – 93,8 milliárd dollárt – költött a háborúra, mint 2001 és 2006 között összesen, 2011-re pedig még ennél is többet, összesen 118,6 milliárdot terveznek.
Magyar katonák szinte a kezdetektől részt vesznek a NATO-hadműveletekben: először csak egy orvosi kontingens, majd 2003 óta egy lövészszázad is kiutazott. Eddig négy magyar katona vesztette életét, Kovács Gyula, Nemes Krisztián, Pappné Ábrahám Judit és Kolozsvári György.
Barack Obama elnök egyébként idén. június 22-én bejelentette, 10 ezer fős csapatvisszavonást rendel el az év végéig, 2011 nyaráig pedig újabb 23 ezer katona térhet haza, Amerikába.
Ön is emlékszik rá, hogyan értesült tíz éve a terrortámadások híréről? Munkában volt? Iskolában? Telefonon hívták? Ossza meg velünk élményeit a Facebook-on!