Nehezen átlátható autópálya-viszonyok
A nyilatkozatok szerint a kormány a beruházásra szánt 138,8 milliárd forintnak még csak alig a 18 százalékát, tehát megközelítőleg 25 milliárdot költött el az autópályák felújítására. A késések könnyen a határidők módosítását eredményezhetik. Az idő viszont pénz – ahogy tartja a mondás, és az, hogy az építésekre elkülönített összeg elegendő lesz-e, minden bizonnyal csak a kivitelezések vége felé derülhet ki, hiszen az építés első szakaszaiban a kevésbé költségigényes munkák kapnak helyet. Az M7-es, az M3-as és az M9-es jelzésű útpályák közül úgy tűnik, az M3-as az egyetlen, amelynél nincsenek komolyabb fennakadások. Az M7-es esetében viszont gondokat okozott, hogy a Zamárdi és Balatonaliga közötti szakasz területi engedélyeztetése elhúzódott, amiért a helyi önkormányzatok tehetők felelőssé. Az építővállalkozók azonban megnyugtatásképpen azt közölték, hogy mivel a hetvenes években a földmunkák nagy részét már elvégezték, a lemaradás pótolható. Ennek ellenére a Magyar Autópálya Építő Konzorcium három héttel ezelőtt levélben kérte a határidő meghosszabbítását.
A több hete tartó ügyben a Népszabadság most helyszíni ellenőrző körutat tett, és arra a megállapításra jutott, hogy helyenként (például az M7-es egyes szakaszain) már korábban el kellett volna kezdődniük az aszfaltozási munkálatoknak. Az információk ismeretében feltételezhető, hogy nem kizárólag a fő-, illetve alvállalkozók, vagy az engedélyező hatóságok késedelméről van szó, hanem arról is, hogy már a munkálatok sorozatát összefogó ütemtervbe számos hiba csúszott.
Martonyi János kitartóan békít
A magyar külügyminiszter pénteken már második levelét juttatta el román kollegájához, Mircea Geoanához a két ország között kialakult nézetkülönbségek rendezésére. A határon túli magyar kisebbségeket segítő – precedens értékű – törvény elfogadása után több szomszédos ország, köztük Szlovákia, Csehország, Ukrajna és Románia is nemtetszésének adott hangot. Igazán fenyegetőleg azonban csak Románia lépett fel: keleti szomszédunk kilátásba helyezte, hogy a státus-törvény következtében a román jogszabályok értelmében kettős állampolgárrá váló személyek nem vehetnek részt az ország törvényhozásában, és nem vállalhatnak köztisztviselői megbizatást. Martonyi hét végén megfogalmazott levelében tárgyalásokat sürget a két ország között, és felajánlotta, hogy akár már a jövő héten is kész Bukarestbe utazni. Eközben az Európai Tanács jogi szakértői Martonyi János javaslatát fogadták el a kisebbségeknek nyújtandó támogatások vizsgálata során. A külügyminiszter szerint a bizottság döntésével igazolta a magyar álláspontot, és egyúttal azt is kifejezésre juttatta, hogy a nemrégiben megszavazott lexus harmonizál az Európai Unió jogrendszerével.
Fokozatosan javul a kormány megítélése
A rendszerváltás óta megkezdett harmadik kormányzati ciklus utolsó évének kezdetével, illetve a választások közeledtével egyre több, a kormány teljesítményével és a pártok népszerűségével foglalkozó felmérés, értékelés lát napvilágot. A Magyar Hírlap által készített „bizonyítvány” szerint a Fidesz-FKgP-kormány eddigi teljesítménye hármas érdemjeggyel értékelhető. Figyelembe véve az átlagos kormányértékeléseket ez egészen jó osztályzatnak tekinthető. A napilap több közvéleménykutató adataira támaszkodva arra mutat rá, hogy az utóbbi időben jelentősen javult az Orbán-kormány megítélése. A korábbi felmérések szerint a szimpátia 1999 elejétől kezdett csökkeni, és a kormánnyal szembeni bizalmatlanság egészen az elmúlt év közepéig fokozódott. Ekkortól megint felfelé idult a „bizalmi index”, és 2001 tavaszára elérte a 42-43 százalékot. A szakértők a kormány imázsát rontó tényezők közül leggyakrabban az egyre szorítóbb korrupciót illetve a hűtlen kezelési ügyeket, a gyanús eredményeket felmutató közbeszerzési pályázatokat és a gyógyszerárak körüli vitát említik. Emellett nem hagyható figyelmen kívül az Országimázs Központtal és annak munkájával szemben kialakult általános rosszallás sem.
A miniszterek között Dávid Ibolya, az igazságügyi tárca vezetője tartja a népszerűségi rekordot 73 ponttal, míg a legkevésbbé kedvelt miniszter Pintér Sándor a belügyi, illetve Deutsch Tamás az ifjúsági és sporttárca vezetője.
A pártok közötti verseny állásáról a FigyelőNet a TNS Modus-szal együttműködve folyamatosan tájékoztatja olvasóit >>
